Hátráltatják a terrorizmus elleni küzdelmet az NGO-k

Közös fellépés a terrorizmussal szemben

Az áprilisban az Európai Parlament elé kerülő online terrorista tartalom terjesztésének megelőzéséről szóló rendelettervezet értelmében az Unió közös erővel lépne fel a terrorizmussal szemben.

Mindez automatizált szűrők segítségével történne annak érdekében, hogy az erőszakra buzdító anyagok törlésüket követően se tudjanak visszakerülni az online térbe. 

Továbbá a tervezet bevezetné az eltávolítási végzés eszközét is, amit a tagállamok illetékes hatósága közigazgatási vagy bírósági határozataként bocsátana ki. Ilyen esetekben a közösségi médiumok kötelesek egy órán belül eltávolítani a veszélyes tartalmakat. Vagyis a rendelet egy mechanizmus révén a nemzeti hatóságokat is arra ösztönzi, hogy a jog erejével lépjenek fel a terrorista tartalmakkal szemben, hiszen

A rendelettervezet hátterében az elmúlt évek terrorista merényletei állnak, melyek többségét radikalizált emberek egyéni akciók keretében hajtották végre. A radikalizálódásban komoly szerepet játszottak az online térben egyre gyakoribbá váló terrorista üzenetek és videók, melyekben az Unióban élő nézőket erőszakra buzdították. Az Európai Bizottság tavaly decemberben a terrorizmus elleni programban már arról írt, hogy a terrorista tartalmak az erőszakos támadások szerves részét képezik, így a tagállamoknak és az EU-nak együttes erővel kell fellépniük a gyakran nem uniós országokból feltöltött, terrorizmusra ösztönző tartalmak ellen. 

Julian King, a biztonsági unió megteremtéséért felelős biztos szerint az Európai Bizottság olyan törvényi keretrendszert szertett volna megalkotni, amely egyértelmű és transzparens, és képes minden tagállamban azonos követelmények szerint biztosítani a digitális platformok működését az uniós polgárok számára. Úgy tűnik azonban, hogy nem mindenki elégedett a tervezettel, mivel nemrég

és arra ösztönözzék az EP-képviselőket, hogy szavazzák le a tervezetet.

Jogállamisági kérdés lett a terrorizmus elleni harcból

Az NGO-k – köztük a Human Rights Watch és az Amnesty International – úgy vélik,

Véleményük szerint az elvárt automatizmussal a platformok olyan tartalmakat is törölhetnek, melyek nem sértőek, a szűrők ugyanis nem képesek különbséget tenni a szatirikus tartalmak, az ellenvélemények és a valóban terrorista cselekedetekre buzdító szövegek és videók között. Ezzel a rendelet alapjogokat sért, és tovább rontja a Facebook, a Twitter és a Google által jelenleg is használt, elve átláthatatlanul működő online szűrőrendszerek működését. 

További probléma, hogy a sértő tartalmakkal kapcsolatos eltávolítási végzést a tagállamok illetékes hatósága bocsájtja ki. A civil szervezetek úgy vélik, csak a bíróságok által hozott végzés tudná garantálni, hogy a hatóságok ne éljenek vissza a rendelet tartalmával. Hatékony és független bírósági felülvizsgálat nélkül a szólászabadság, a vallásszabadság és az információhoz való jog is sérül, ez pedig szembe megy az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Ahogy az is, hogy egy tagállam kezdeményezheti egy adott tartalom törlését az Európai Unió területén belül, amivel az adott ország túllépi a végrehajtási hatáskörét. A szervezetek szerint mindez azért aggályos, mert,

Magyarán szólva ismét „egyes uniós országok” miatt aggódnak a civil szervezet, és bár ők nem nevesítik a tagállamokat, a Civil Liberties Union munkatársa mindenki számára egyértelművé tette a levél valódi üzenetét és címzettjeit. Eva Simon úgy véli, hogy „a rendelet olyan autoriter vezetőknek ad határokon átívelő hatalmat, mint Orbán Viktor, aki egy másik országban publikált online tartalom eltávolítását követelheti, csak azért, mert nem tetszik neki”. A Civil Liberties Union weboldala pedig Magyarország mellett Lengyelországot is említi, mint lehetséges országot, ahol visszaélhetnek a rendelettel. 

Jól látszik tehát, hogy

Az NGO-k szerint a két ország akadályozza, hogy az EU az igazságügyi együttműködés erősítésével hatékonyan fel tudjon lépni a terrorista tartalmakkal szemben. Ezzel voltaképpen belezsarolják az EP-képviselőket a tervezet leszavazásába, hiszen jogállamisági kérdést csinálnak a terrorizmus elleni küzdelemből. Arra számítanak, hogy a két ország legnagyobb uniós kritikusait meg tudják győzni, hogy a két témakör azonos tőről fakad, ezzel pedig többséget tudnak szerzeni az EP-ben a tervezet leszavazásához. 

Mindeközben arról már kevesebb szó esik, hogy a normaszöveg szerint az illetékes hatóságok a jogellenességet egy bírósági felülvizsgálat tárgyát képező határozatban állapítják meg, vagyis az eltávolítási végzés jogorvoslat tárgyát képezi. Úgy tűnik azonban, hogy

A civil szervezetek jobban tennék, ha inkább a terrorizmus áldozatainak családjait segítenék, és minden jogi eszközt mozgósítva azon dolgoznának, hogy a terrorizmus ne váljon az európai mindennapok szerves részévé. Áprilisban eldől, hogy a tagállamok beleegyezésével elkészült rendelettervezetet miként értékelik az Európai Parlament képviselői. 

Gergi-Horgos Mátyás 

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP