Utolsó erőpróba Németországban: CDU–AfD párharc Szász-Anhaltban
2021. június 02. 10:25
Az őszi szövetségi választás előtti utolsó nagy próbatételre készülnek a német pártok: a szász-anhalti tartományi választás beárazza a kancellárjelölteket – és a lockdownból lassan kiszabaduló AfD-t.
2021. június 02. 10:25
p
12
0
18
Mentés
Mindenki úgy tesz, mintha nem lenne semi különös jelentősége – nagyjából így lehetne összefoglalnia német pártok viszonyát a vasárnap esedékes szász-anhalti választáshoz,
ahol öt éve egy CDU-szocdemek-zöldek koalíció kormányoz.
A bő kétmilliós középkelet-németországi tartomány általában nem tartozik a németországi politika forró pontjai közé, de június 6-án azért mégis minden tekintet Magdeburgra vetül majd, elvégre ez lesz az idei választási szuperév utolsó tartományi választása a szeptember végi országos voksolás előtt. Ráadásul – miután a türingiai választást elhalasztották – ez lesz az egyetlen olyan megmérettetés is a Bundestag-választást megelőzően, amit az „új tartományok” egyikében rendeznek majd. És hát van egy kis gond.
A Bundestag-választásra készülő német pártok ott tartanak, hogy már mindenkinek van kancellárjelöltje és listavezetője – ez a tavaszi tartományi választásokon még nem volt így –, így vasárnap képet kaphatnak arról, hogy ezek a jelöltek hogyan működnek keleten. A kereszténydemokraták és a keresztényszociálisok (CDU–CSU) a nagyobbik testvér pártelnökével, Armin Laschettel az élen vágnak neki a kampánynak, ő egyébként a népes Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke is. A Zöldek végül a női társelnökük, Annalena Baerbock rajtoltatása mellett döntöttek, aki a párt brandenburgi szervezetében (is) csinált karriert magának. A szociáldemokraták (SPD) a hamburgi illetőségű Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert jelölték kancellárjuknak, a radikális jobboldali AfD pedig az Alice Weidel Bundestag-frakcióvezetőből és Tino Chrupalla társelnökből álló duóval az élen várják a szeptember végét. A szabad demokraták (FDP) Christian Lindner pártelnököt tették a listájuk elejére, a balos Die Linke pedig Janine Wissler és Dietmar Bartsch vezetésével delejezi magát a választásra. Az Ossik és Wessik megoszlását tekintve elég egyoldalúra sikerült a jelöltválasztás a pártoknál, a fentebb említett jelöltek közül ugyanis mindössze ketten születtek a berlini fal keleti oldalára: Chrupalla a szászországi Görlitzből indult, a valamivel idősebb Bartsch pedig északon, Stralsundban született – ő annak idején még a honeckeri állampártba is belépett.
Kimászni a diktatúrából
A kelet-nyugati kérdésnek azért van most különös relevanciája, mert néhány nappal a választás előtt a szövetségi kormány keletügyi megbízottja, az amúgy CDU-s Marco Wanderwitz azt találta mondani a Frankfurter Allgemeine Zeitung podcastjében, hogy
a keletiek egy része „egy bizonyos tekintetben diktatúrában szocializálódott, és harminc év után sem érkezett meg a demokráciába”.
”.
Ennél szerencsésebb üzenetek is elképzelhetők egy kelet-németországi választás előtt, ahol ráadásul nem is annyira egyértelmű, hogy a kereszténydemokraták nyerni fognak. A legfrissebb felmérések szerint a kereszténydemokraták valamivel harminc százalék alatti eredményre számíthatnak majd, a második legnagyobb erő pedig az AfD lehet majd, négy-öt százalékkal gyengébb eredménnyel. Az INSA kutatóintézet május végén olyan felmérést is közölt, ami szerint a radikális párt meg is előzheti a CDU-t június 6-án.
Egy AfD-győzelem Szász-Anhaltban politikai sakk-matt lenne sokaknak, nem csak Reiner Haseloff jelenlegi kereszténydemokrata miniszterelnök számára. Haseloff egyébként is viharos hónapokon van túl; a tavalyi év második felében ugyanis majdnem összeomlott az általa vezetett Kenya-koalíció (CDU–SPD–Zöldek) a minden német és németországi lakos által hőn utált Rundfunkbeitrag-vita miatt. A Rundfunkbeitrag egy rendszeresen fizetendő hozzájárulás, amit a németországi közmédia finanszírozására fordítanak, fizetnie pedig néhány kivételtől eltekintve mindenkinek kell, akinek bejelentett lakcíme van az országban. Az összeg maga nem túl magas, csakhogy a Rundfunkbeitragot akkor is kell fizetni, ha az embernek se tévéje, se rádiója, mert hát az elméleti lehetőség adott, hogy legyen neki. A sors pedig úgy hozta, hogy tavaly kirobbant egy vita a Rundfunkbeitrag megemelése – és egyébként bizonyos szász-anhalti CDU-s politikusok AfD-közelisége – körül, a dolog pedig annyira elfajult kormánykoalíción belül is, hogy Haseloff még a saját kereszténydemokrata (!) belügyminiszterét is kivágta a csapatból. A miniszterelnök még a kisebbségi kormányzás lehetőségét is felvetette, de végül meghátrált, így maradt a Kenya-koalíció Magdeburgban, illetve a Rundfunkbeitrag is a korábbi szinten.
A 2016-os szász-anhalti választás eredményei (Wikipedia)
Söder újra beelőzi Laschetet
Mindezek mellett
a kancellárjelölt Laschet sem teszi zsebre, ha Szász-Anhaltban esetleg bukik a CDU.
A helyi CDU ugyanis egyike volt azoknak a pártszervezeteknek, amik a nagy Laschet–Söder vitában a bajor kormányfő pártjára álltak:
„Semmit sem használ, ha valaki általános meggyőződés szerint alkalmas a kancellárságra, de mégsem éri el ezt a hivatalt, mert a választók nem hagyják neki” – mondta Haseloff a Spiegelnek még áprilisban. Más szóval: lehet Laschet nagyon jó, de kancellárnak inkább Södert jelöljék. Haseloff ebben a vitában alulmaradt, de azért Armin Laschet mosolya sem lehetett teljesen őszinte, amikor szombaton a dessaui Bauhaus-múzeum előtt megkezdte szász-anhalti kampánykörútját – elvégre őt itt nem nagyon akarta senki.
Már csak azért sem, mert nem sokkal előtte a bajor Söder is megfordult a tartományban, sőt, a hosszú szklerózis után újra magára találó leunai vegyiüzemben még olyat is mondott, hogy „az új tartományok szilárd meggyőződésem szerint valódi high-tech régiókká válhatnak, méghozzá nem is csak németországi, hanem európai viszonylatban is”, meg hogy „a legfontosabb feladat a választás után még többet fektetni [a régióba]”, és hogy „ha már nem lesz keletről érkezett kancellárunk, akkor egyértelmű, hogy több keleti tagra van szükség a szövetségi kormányban”. Zene a magdeburgi füleknek.
Ilyen szépeket a kancellárjelölt nem tudott ígérni, persze neki akutabb problémái is vannak ennél – például az AfD. A radikális jobboldali párt a 2016-os tartományi választáson 24,3 százalékos eredményt ért el, és a koronavírus-válság sem igazán tudta kikezdeni a népszerűségét. Az öt évvel ezelőtti eredmények alapján a párt leginkább a tartomány déli részén erős, de azért nem teljes az átfedés a munkanélküliség által leginkább sújtott járásokkal.
A szász-anhalti AfD a kultúrpolitika kérdésében kifejezetten követendőnek tartja a magyarországi mintákat,
és a német jellegű színházat és művészetet szeretné támogatni. Nem költenének többet a bevándorlók integrációjára, ellenben könnyebbé tennék a veszélyesnek besorolt külföldiek kiutasítását, és megkönnyítenék a fegyverhez jutást is. Ha az AfD-n múlna, folytatódna a barnaszén kitermelése a tartományban – ennek leállítása a CDU egyik legfontosabb projektje, ami az amúgy sem túl alacsony munkanélküliség további növekedését is okozhatja a tartományban.
Matek
AfD-s kormány persze nem lesz Szász-Anhaltban, a velük való együttműködést már minden párt jó előre kizárta. Persze ehhez is jutott egy jó adag demokráciázás, többek között Laschet kancellárjelölt részéről is, aki szerint mindenkinek a CDU-ra kellene szavaznia, aki a tiszta és világos demokratikus viszonyokat szereti.
Bár nyilván nem mindenki szavaz majd a CDU-ra, az biztosnak tűnik, hogy
a választás után megalakítandó kormányban továbbra is a kereszténydemokraták lehetnek a legnagyobb résztvevő párt.
Matematikailag a mostani (pártszínek alapján) „Kenya”-koalíció folytatása is működőképes alternatívának tűnik, de ha az újabban megerősödő FDP a felméréseknek megfelelően jól szerepel a vasárnapi választáson, akkor akár egy CDU–SPD–FDP-kormány is alakulhat Magdeburgban.
A nyitóképen: a legendás német humor! Rainer Haseloff (j) letakrja a „Nicht nur Kohle” (Nem csak szén) felirat e betűjét, így egyből megváltozik a profeni bányagép oldalán olvasható felirat „Nem csak Kohl”-ra. Fotó: SEBASTIAN WILLNOW / DPA-ZENTRALBILD / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
Nagyon sok a migrációs hátterű nebuló, akik lehúzzák az átlagot, de a német gyerekek se a régiek már – a Die Weltre írta meg tapasztalatait egy veterán tanár Észak-Rajna-Vesztfáliából.
Marco Rossi irányításával hétfőn kezdte meg a közvetlen Eb-felkészülést a magyar válogatott, amely a kontinensviadal előtt Írországban lép pályára, majd Izraelt fogadja.
p
1
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Lucky73
2021. június 02. 20:34
Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy Rundfunkbeitrag évi 210 euró ( havi 17,50 ) háztartásonként , mindenki döntse el, hogy ez sok vagy kevés , egy 80 milliós országban elég sok pénz jön be . Ebből van ( túl) finanszírozva a gyenge köztévé.
Mindeközben a lélegeztetőgépeket beszerző - 1000 lélegeztetőgép 17 milliárdért - ner cégnél 15,9 milliárdos osztalékot vettek ki a cégből.
"A Fourcardinal Kft. 2020-as éves árbevétele 216-szor magasabb a 2019-esnél, és 513-szor magasabb profitot termelt a cég."
Ez nyilván csak a tehetségnek és a jóistennek köszönhető...
A wanderwitzi megállapítás nemcsak
a CDU választókat sérti, hanem egyúttal téves is : a fiatalok választják többségben az AfD-t, nem az idösebbek (akik az NDK-ban szocializálódtak)
Ez egyébként ezek helyzetfelismerését is bizonyítja:
Az idös nosztalgiázók felismerték, hogy a merkeli CDU vezetett az NDK 2-be.