Ylva Johansson szerint az Európai Unió meg tud birkózni a feladattal.
Az Európai Unió tagországainak a következő öt évben akár 40 ezernél is több afgán menekültet kellene befogadniuk – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos Brüsszelben csütörtökön. Ylva Johansson sajtótájékoztatóján elmondta: Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa becslése szerint legkevesebb 85 ezer olyan afgán keresett menedéket az Afganisztánnal szomszédos országokban, akiknek a befogadó ország kapacitási korlátozottsága miatt néhány éven belül új hazát kell keresniük. Kijelentette: az Európai Unió képes arra, hogy az érintettek felét befogadja, ami azt jelenti, hogy a tagországoknak mintegy 42 500 afgán menekültet kellene áttelepíteniük.
– fogalmazott. Az uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy még sokan várnak kimenekítésre a konfliktus sújtotta országból, mások mellett a női bírák és újságírók, valamint emberi jogi aktivisták. Hozzátette az EU tagállamai közül 24 eddig mintegy 22 ezer afgánt evakuált hazájukból.
Johansson beszélt arról is, hogy az EU „rendkívül aggasztónak” tartja a menekültek – különösen a horvát és a görög határról jelentett – visszaküldéséről érkező híreket. Kijelentette, a menekülteknek az uniós határokon végrehajtott jogellenes, esetenként erőszakos kitoloncolásáról szóló jelentéseket az Európai Bizottság vizsgálni fogja. Hozzátette: az ilyen esetek, amennyiben bizonyítást nyernek, a határok védelme érdekében a tagországoknak biztosított uniós forrásokkal való visszaélés eseteinek számítanak.
(MTI)
Nyitóképen: Ylva Johansson. Fotó: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / AFP
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Brüsszelben a globalisták, vagy Budapesten a szuverenisták.
Az NRC részletesen bemutatja az Európára is ható magyar konzervatív mozgalmat.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
