Brutális autóbaleset Baranyában: élet-halál között van egy idős nő és az unokája
Egy fekete Mercedes az ütközés után nagy sebességgel lesodródott az útról és többször megpördült, majd vezetője és női utasa rácsavarodott egy fára.
A gazdag nyugati tagállamok még szigorúbb szabályokat szeretnének, a visegrádi országok viszont a vállalkozások és a rezsiárak miatt aggódnak.
Az Európai Bizottság által júliusban benyújtott felülvizsgálti rendelet 2030-ra tovább szigorítaná a gépjárművek kibocsátási normáját - írja az EURACTIV portál.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás kilométerenként maximum 95 gramm szén-dioxid kibocsátást engedélyez. Ezt akarja a Bizottság 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni, majd 5 évre rá a 0 gramm kibocsátás a tervezett cél. A haszongépjárművek esetében megengedett 149 gramm emissziót pedig még gyorsabb ütemeben, előbb 50 százalékkal, majd nullemisszióra csökkentenék.
lényegében árat szabva az ezen ágazatok által kibocsátott szén-dioxidnak. A javaslat kritikusai viszont arra figyelmeztetnek, hogy mindez a közlekedés költsége és a rezsiárak növekedését eredményezheti.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (European Emission Trading Scheme, ETS) a központi eleme az EU éghajlatváltozás elleni küzdelmet meghatározó stratégiájának. Az EU ETS fix összkvótás kereskedési (cap-and-trade) rendszer, ami azt jelenti, hogy rögzítik a kibocsátás‑összmennyiséget, amely határértéken belül azonban a rendszer résztvevőinek lehetőségük van a kibocsátási egységek igény szerinti adásvételére.
Tegnap a tagállamok környezetvédelemért felelős miniszterei egyeztettek a kérdésben, a tanácskozáson egyből kiütköztek a kontinensen belül tapasztalható ellentéteket. A lengyel vezetés ugyanis jelezte, hogy az ETS bevezetése a kiskeresetű állampolgárokat és a rászorulókat sújtaná leginkább, így azt a tagállam nem tudja támogatni.
A kérdésben Szlovákia, Magyarország és Románia is a lengyel álláspont mellé állt. A magyar álláspont ugyanis egyértelműen az, hogy az emisszió csökkentése nem eredményezhet olyan társadalmi feszültséget, amely arra sarkalja az embereket, hogy forduljanak el a klímavédelmi célok támogatásától.
A zöld átalakulást a beruházások támogatásával kellene segíteni, ami a gazdaság ösztönzése mellett az átmenet terhét sem osztaná el igazságtalan módon. A kelet-közép-európai állásponttal viszont sok nyugati állam, köztük Németország, Svédország és Dánia is szembe helyezkedett: támogatják az ETS kiterjesztését a közlekedési szektora és az épületekre.
Prága a szigorítások bevezetésével 50 ezer munkahely megszűnésével számol, a román vezetés pedig az autóipar jövője miatt aggódik. Számos tagállam, köztük Lengyelország és Litvánia, arra hívta fel a figyelmet, hogy a belsőégésű motorok betiltása miatt a használtautók a gazdag nyugati országokból Kelet-Közép-Európába áramolhatnak, amivel a régió számára teljesen ellehetetlenül a zöld átállás folyamata.
Egyes uniós tagállamok azonban a tervezett célokat sem tartják elég nagyratörőnek. Hollandia és Finnország például jóval szigorúbb szabályozást is szívesen látna. Előbbi tagállam akár saját hatáskörben is kész felgyorsítani a folyamatot, amennyiben ennek lehetőségét a Bizottság garantálja.
ugyanakkor a cselekvés fontosságára figyelmeztetett. Kiállt a Bizottság azon javaslata mellett, amely az ETS rendszert kiterjesztését javasolja, ami véleménye szerint a legjobb politikai eszköz a zöld átmenet garantálásához. A visegrádi országok és a kelet európai tagállamok valószínűleg heves vitával néznek szembe, Brüsszel és a keleti tagállamok közötti szakadék egyelőre nehezen áthidalhatónak tűnik.
Gergi-Horgos Mátyás
Fotó: MARIJAN MURAT / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP