A legnagyobb napilap a felmérésekben élen járó Olasz Testvérek (FdI) és a Demokrata Párt (PD) vezetőjét kérdezte az utolsó előtti hetéhez érkezett választási kampány főbb témáiról. Az élőben közvetített vitát Luciano Fontana, a Corriere della Sera igazgatója vezette.
Az Európai Unióval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, akárki igyekszik konstruktív kritikát megfogalmazni, azonnal szuverenistának, Európa-ellenesnek kiáltják ki.
Meloni szerint ezért gyenge Európa
Meloni kifejtette, az utóbbi évek azonban rámutattak az EU gyenge pontjaira: először az új koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború okozta sokk következtében egyértelművé vált, hogy az Európai Uniónak a valóban jelentős kérdésekkel kell foglalkozni,
mivel Európa jelenleg politikai törpe és bürokratikus óriás, miközben pont fordítva kellene lennie”.
Kifejtette, Európának nincsen közös külpolitikája, közös védelmi politikája, valamint végtelen beszerzési láncra építette gazdaságát.
Az egykori Európai Szén- és Acélközösségből lett EU energiaproblémákkal küzd”
– szúrt oda az olasz jobboldali politikus, aki szerint a nemzeti érdekek védelme azt jelenti, hogy Brüsszelnek nem azzal kell foglalkoznia, amit mi Rómában jobban el tudnak végezni.
Giorgia Meloni kijelentette, a baloldal Lengyelországot és Magyarországot kiáltja ki európai rosszaknak, miközben Németország az, amely nem akar tetőt szabni a gázárnak az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, melyekkel Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
A baloldal a tízmilliós Magyarországot hozza fel örökös példaként, miközben az európai gazdaságot meghatározó Németországról egy szót sem szól, mivel a kancellár szocialista”
– fogalmazott Meloni, aki elfogadhatatlannak nevezte az olasz baloldal kelet-európai országok elleni támadását. Elmondása szerint a baloldal álláspont az, hogy ezek az országok másodosztályúak.
Az olasz baloldal szerint nem követendő példa a magyar családpolitika
Enrico Letta válaszában az EU döntéshozatali rendszere módosítását szorgalmazta, melyben az egyhangú szavazást a többségivel helyettesítik a tagállamok vétójogának eltörlésével. Úgy vélte, az Orbán-kormány vétójogával visszaélve zsarolja Európát, valamint Olaszország érdekeit sértette, amikor tavaly kezdetben megvétózta a pandémia utáni helyreállítási alap Rómának szánt forrásait.
Kijelentette, hogy számára a magyar kormány családpolitikája nem példaértékű, ahogy Matteo Salvini, a Liga elnöke hangoztatja. A PD főtitkára szerint Lengyelországot és Magyarországot a közös európai migrációs döntésekből is ki kell zárni, mivel nemet mondanak a bevándorlók befogadására és megbénítják az európai szolidaritási mechanizmust.
Közös európai bevándorlási politika kell, a nacionalizmusok és vétók magukra hagyják Olaszországot a migrációval szemben”
– mondta a baloldali politikus, aki szerint a jobboldal esetleges győzelme a szabadságjogok csorbításával a múltba vezeti vissza Olaszországot.
Giorgia Meloni szerint a lengyel és a magyar kormány joggal állt ellen az Olaszországba ellenőrzés nélkül érkezett migránsok elosztásának. A jobboldali politikus hozzátette, hogy elsőként Franciaország és Németország fordította vissza az Olaszországból érkező illegális bevándorlókat. Megoldásként a migránsok afrikai partokról való elindulásának megakadályozását sürgette.
Nem engedhetjük meg, hogy az emberkereskedők döntsék el, ki lép be országunkba”
– közölte Meloni.
Enrico Letta kizárta, hogy a választások után a bal- és a jobboldal között nemzeti egységkormány alakulhat. Giorgia Meloni azt mondta, hogy demokratikus verseny dönti el, ki kerül kormányra.
A legutolsó felmérések szerint az FdI 25 százalék körül teljesít, az általa vezetett koalíció pedig 46 százalékon áll. A PD valamivel húsz százalék feletti támogatottsággal bír, szövetsége nem éri el a harminc százalékot. A választáson induló nagyobb pártok vezetőinek utolsó közös televíziós vitáját a közszolgálati RAI1 sugározza szeptember 22-én este.
(MTI)
Nyitókép: Andrea Ronchini/AFP