Vitalij Portnyikov azonban úgy véli, a háború után az ország csak akkor tud túlélni, ha a civilizált világ részévé válik.
„A háború után nem lesz lehetőségünk arra, hogy orbáni módon építsük újjá az országot. A mai Ukrajna nagyon is emlékeztet Orbán Viktor Magyarországára. Nagyon. De minket igazol, hogy az orbáni Magyarországnak semmi értelme olyannak lenni, amilyen, ott nincs háború. Mi viszont most olyan ország vagyunk, amelynek polgárai kénytelenek szemet hunyni jelenségek láttán, amelyek láttán békeidőben nem hunytak szemet” – jelentette ki a BBC ukrán nyelvű honlapjának adott interjújában Vitalij Portnyikov ukrán politikai elemző.
Hozzátette: „Ha ismét béke lesz, a helyzet megváltozik, mert – aláhúzom – senki nem akarhat több olyan országot a NATO-ban vagy az Európai Unióban látni, amilyen Magyarország. Úgy gondolom, az elnöknek, mind Ukrajna minden állampolgárának fel kell ismernie, hogy
csak akkor tudunk túlélni, akkor válhatunk a civilizált világ részévé, ha előbb civilizált állammá válunk.”
Portnyikov mindazonáltal nem tart attól, hogy a háború alatti ukrán berendezkedés jellegzetességei – a sajtószabadság teljes korlátozása, a mindent eluraló korrupció, az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés kézi vezérlése – a háború után egy autokratikus rendszerhez vezetnének. A háború utáni ukrán társadalom éppúgy nem fog hasonlítani szerinte a háború alattira, ahogy a mostani sem hasonlít a háború előttire. Azonnal másmilyen élet kezdődik majd el, másmilyen politikai és médiaversennyel, másmilyen nemzetközi kapcsolatokkal, elvárásokkal.
Az elemző az interjúban beszélt a következő időszak lehetséges forgatókönyveiről is. Szerinte ha az ukrán hadsereg eljut akár az 1991-es határokig, akkor sem lesz képes lezárni a háborút, erre csak széles körű tárgyalások révén kialakítandó megállapodásokkal van lehetőség, béke pedig csak a civilizált világ politikai szándékainak és akaratának köszönhetően születhet.en ukrán politikusnak”
Hozzáteszi: a Nyugat saját érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen, ugyanis „ha még tíz évig folytatódik”, az a most megfigyelhető válságjelenségeket, a szélsőséges politikai erők erősödését figyelembe véve az „európai projekt” pusztulásához vezethet,
főleg, ha egybeesik az új izolacionizmus korszakával az Egyesült Államokban.
„Éppen ezért ha a Nyugat túl akarja élni ezt az időszakot, akkor nem a mi kedvünkért, hanem a saját érdekében kell megállítania a háborút” – vonja le a következtetést Pornyikov, aki a beszélgetést szemléző 444.hu szerint az ukrán nyilvánosság egyik legismertebb figurája. Diplomáját Moszkvában szerezte a Szovjetunió végnapjaiban, karrierje korai szakaszában a Nyezaviszimaja Gazetának és a Szabadság Rádiónak, később szabadúszóként orosz, ukrán, belarusz, baltikumi és lengyel lapoknak, köztük a Gazeta Wyborczának dolgozott. Reputációját növelte, hogy 2013/14-ben a Majdan-események egyik szervezőjeként tűnt fel. Elemzéseit YouTube-csatornáján 403 ezer, a Facebookon 305 ezer, a Twitteren 336 ezer követője hallgatja és olvassa.
Nyitókép: képernyőfotó
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
A lengyel kormányfő szerint a lapunknak nyilatkozó Mateusz Morawiecki „hasznos idióta”.
Fontos mutatóban teljesítünk ötször jobban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Egy külföldi NGO-ban folytatja a pályafutását a baloldali politikus.
„Most megtörhetjük az együttműködést a baloldal és a gyenge jobboldaliak között” – mondja a spanyol politikus, akit a CPAC Hungary-n kérdeztünk.
