Alakul Tajvan és Németország együttműködése a csipgyártásban

A globális jelentőségű tajvani TSMC csipgyártó vállalat a közeljövőben eldönti, hogy megerősítse-e több milliárd eurós chipgyár-beruházását Németországban, ezzel fellendítve az ország autóiparát, és előnyt biztosítva Európának a Kínával folytatott kereskedelmi háborúban – írja a Politico.

Az EU célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 20 százalékra növelje részesedését a globális félvezetőpiacon. Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos arra ösztönzi a világ vezető gyártóit – például a TSMC-t, az amerikai Intelt és a dél-koreai Samsungot –, hogy fektessenek be, kihasználva az állami támogatások csábítását. 

Eddig csak az Intel tette ezt meg, a németországi Magdeburg városában végrehajtott 30 milliárd eurós beruházással. A TSMC befektetése lendületet adna az európai csipiparnak, amely fel szeretne zárkózni az Egyesült Államokhoz és Japánhoz annak érdekében, hogy befektetéseket csábítson a tajvani óriástól. 

A Kína és a Nyugat közötti közelmúltbeli feszültségek kifejezetten a csipiparra összpontosultak: Hollandia nemrég csatlakozott az Egyesült Államokhoz a csúcskategóriás mikrocsip-gyártó gépek Kínába irányuló exportjának korlátozásában, amely válaszul új korlátozásokat vezetett be a germánium és a gallium, 

A TSMC vezetése jelezte, hogy az e havi igazgatósági ülésen döntést hoz a valószínűleg a keleti Drezda városában megvalósítandó német üzemről, két, az ügyet ismerő iparági bennfentes szerint. A vállalat igazgatótanácsa hagyományosan augusztus második hetében ül össze. A TSMC azonban közölte, hogy nem teszi közzé az igazgatótanács ülésének időpontját és napirendjét.

Januárban a TSMC vezérigazgatója, C.C. Wei egy felhívás során nyilvánosságra hozta, hogy a vállalat egy autófókuszú csipgyár megépítését mérlegeli Európában. Július közepén a TSMC elnöke, Marc Liu tisztázta, hogy az üzem Németországban valósulhat meg. Kevin Zhang, a vállalat alelnöke egy májusi iparági rendezvényen elmondta, hogy a döntés legkorábban augusztusban várható. Észrevételeikben a TSMC vezetői többször is elmondták, hogy

Tárt karok politikája

A cikkből kiderült, hogy a német kormány hajlandónak mutatkozott állami támogatások folyósítására. Az Intel a múlt hónapban azt mondta, hogy számítanak a megnövekedett kormányzati támogatásra, mivel felülvizsgált szándéknyilatkozatot írtak alá a német kormánnyal. Az ország 20 milliárd eurót különített el csiptámogatásokra az ország klíma- és átmeneti alapjából, jelentette a Bloomberg a múlt héten. Nem világos azonban, hogy a TSMC mennyi állami támogatást szeretnének a befektetéséhez. 

A Bloomberg májusban arról számolt be, hogy a teljes beruházás elérheti a 10 milliárd dollárt, és hogy a TSMC tárgyalásokat folytat arról, hogy támogatást kapjon a költségek felére.

különösen, ha csak kevésbé fejlett csipek gyártására fordítanák, amelyek elsődleges célja az autóipar igényeinek kielégítése lenne. „Ösztönözni a domináns szereplőt, az iparág rendkívül domináns szereplőjét, hogy jöjjön és gyártson hasonló típusú technológiát ugyanabban a városban, ahol egy versenytárs is gyárt, mondhatni, nem túl pragmatikus vagy kiegyensúlyozott lépés” –mondta Tom Caulfield, a GlobalFoundries vezérigazgatója, amelynek Drezdában is van üzeme. 

Egy másik aggály az, hogy a TSMC Tajvanon sikeres üzleti modellje nem reprodukálható olyan könnyen más helyeken. Az Egyesült Államokban a TSMC-nek egy évvel el kellett halasztania egy arizonai üzem megnyitását a szakképzett munkaerő hiánya miatt. Ez az egyik oka annak, hogy a TSMC dönthetett úgy, hogy helyi partnerekkel dolgozik Drezdában, a Bosch, az Infineon és az NXP vállalatokkal. Nem elhanyagolható tényező, hogy márciusban Bettina Stark-Watzinger német kutatási és oktatási menedzser is Tajvanra látogatott, ami negyed évszázad óta az első ilyen miniszteri látogatás volt, és amelynek egyik eredménye a csipek kutatása terén a fokozott együttműködés.

***

Fotó: 123RF