Lezsák: Rokontudatú népeket hoz össze a Kurultáj

2014. augusztus 10. 09:19

Lezsák Sándor szerint a Kurultáj az elmúlt években beszédes fogalommá nemesedett és azt üzeni: mi magyarok is a „kincses Kelet” örökösei vagyunk. Az Országgyűlés alelnöke erről a Kurultáj magyar törzsi gyűlés szombati ünnepélyes megnyitóján beszélt Bugacpusztán.

2014. augusztus 10. 09:19

Lezsák Sándor, a rendezvény fővédnöke hangsúlyozta: a Kárpát-medencében immár népmozgalommá fejlődött Kurultáj harmadik alkalommal teremt találkozási lehetőséget a hun és türk tudatú népeknek a Bács-Kiskun megyei településen. Rámutatott: a Kurultáj szó nem csak gyűlést, de élő hagyományt, erkölcsi tartást is jelent. Maga az esemény pedig a rokontudatú népek lelki egyesítésének színhelye: van, volt és lesz, amelynek célja hozzásegíteni a ma emberét a közös múlt felismeréséhez – fogalmazott a fideszes politikus. Lezsák Sándor azt is hangsúlyozta, a találkozó szellemisége Kelettől Nyugatig több mint 140 millió embert érint, a népi diplomácia eszköztárával kapcsolatot épít, bemutat és emlékeztet, ugyanakkor kivet magából minden hatásvadász politikai érdeket és megnyilvánulást.

Lezsák szólt arról, hogy az elmúlt évezredekben természeti és politikai katasztrófák szakították szét a hun és türk tudatú népeket, ám e távolságot legyőzve a Kurultáj az élő, személyes közösségi kapcsolatok lehetőségét teremti meg számukra. Az ősök tudása, kultúrája közös kincs, mely nem csak sajátunk, de a világörökség része is egyben – mondta Lezsák Sándor, megjegyezve, hogy a népek közötti kapcsolatok ápolásában új korszakot nyitott az internet és a közösségi oldalak sokasága. Ezek kiaknázása fontos a Kurultáj kapcsolati tőkéjének bővítése szempontjából, a virtuális tér azonban nem pótolja a személyes találkozás élményét – hívta fel a figyelmet.

Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke a megnyitón arról beszélt: a találkozó újra fellobbantja a testvéri szeretet lángját a rokontudatú népek között. Köszöntőjében méltatta a magyarság erejét, jelezve, őseinknek köszönhetően nem csupán túléltük az elmúlt évszázadokat, de testvérnépeinket is képesek vagyunk méltó módon vendégül látni. Napjainkban a magyarságnak „szellemi rendszerváltásra” van a legnagyobb szüksége – fogalmazott az alapítvány vezetője.

A Magyar Turán Szövetség szervezésében Bugacpusztán péntektől vasárnapig tartó Kurultáj magyar törzsi gyűlés a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepe, egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb találkozója. Az eseményen 26 rokon nemzet és mintegy 120 csapat vesz részt, köztük Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék hagyományőrzői is képviseltetik magukat. A háromnapos Kurultájon több mint ötven programot rendeznek. Ezek keretében hagyományőrző seregszemlére, harci bemutatókra, lovas versenyekre, íjász programokra, a magyar–hun-avar örökséget reprezentáló kiállításokra és népzenei programokra is sor kerül. A szervezők hatalmas jurtatábort építettek a rendezvény területén, ahol kézműves bemutatók, kézműves vásár, gyermekprogramok és tudományos ismeretterjesztő előadások is színesítik a látnivalók tárházát.

Összesen 201 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lynx
2019. április 07. 01:12
Még egy példa: http://youtu.be/bRIp9r3LWek Csak ezekután, azt nem értem, mit keres a H betű a rendszámtáblán? Hungary, Ungarn, Unkari, Hongrie, miért így nevezik Magyarországot? Náluk nincsenek komoly tudósok? Csak nálunk,a Habsburgok óta?
Apáczai
2019. április 07. 01:12
Kétségtelen és igaz, hogy a finn és a magyar nem rokonnyelvek, azt maguk az érintett finnek is rég belátták és korrigálták nézeteiket, tankönyveiket. Az is vitathatatlan, hogy a magyarság eredete és nyelve olyan mély ősiségbe nyúlik vissza, amit más népek szívesen tagadnak és nyomait évszázadok óta igyekeznek eltüntetni. Különösen az olyan népekre jellemző ez, amelyek valódi alapok nélkül vindikálnak maguknak elsőbbségekre alapozott előjogokat. Az a tény, hogy Magyarországon nincsen annyi önkritika az akadémikus álláspont revideálására, korábbi tévedéseik bevallására, az őket minősíti. A Kurultáj rendezvények népszerűsége és az egyre fokozódó érdeklődés a rokonnépek részéről, önmagában is meggyőző és biztató jelenség. A szemléletváltás azonban meglehetősen lassan megy végbe, a "tapló nehezen fog szikrát". Ezt számos kérdésben szinte naponta tapasztalhatjuk. De az igazság és a tények soha nem tagadhatók el véglegesen. A felszínre törnek, mint most Bugacon. A beszólogató ostobák és ellenérdekeltek pedig ne zavarják. Ez a természetükből fakad...
Apáczai
2019. április 07. 01:12
Az ember és a nemzet nem egyetlen kapcsolatban éli az életét. Miközben múltunk során egyes időszakokban finn népek közelében élve vannak közös jövevényszavaink, a Kárpát -medencébe történt visszatérésünk után a keresztény kultúrközösséghez csatlakoztunk, és évszázadokon keresztül gazdagítottuk azt, a türk származástudat és rokonság legalább annyira fontos. Bármelyik ek a megtagadása, vagy primitív anyagi érdekekhez való kapcsolása idegen a magyarságtól. Ráadásul a magát művel nyugatnak nevező népek soha nem fogadták a magyarságot jó szívvel, legfeljebb addig, amíg a golyófogó szerepet elláttatták velünk.
balbako_
2019. április 07. 01:09
Maga meg átaludta a történelmünket Álmos! (Nomen est ómen). Az oroszokhoz semmi közünk lévén szláv nép, ha csak az nem, hogy idejövet a Kijevi Hercegségre adót vetettünk ki. Azok akik a múltjukkal nincsenek tisztában azoknak a jövője is ködbe vész.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!