Öt dolog, ami jobbá tette volna a Batman Superman ellent

A kritikusok már el is temették a Batman Superman ellen: Az igazság hajnala című filmet, velünk együtt. Bár van, aki élvezte, vagy jobbnak tartotta, mint a Marvel filmjeit, a kritikai visszhang egyértelműen negatív, a Rotten Tomatoes-on 29 százalékon áll. Most összeszedtük, mitől lehetett volna egy fokkal jobb a film.

1. Kidolgozottabb karakterek

Supermant már valamennyire megismerhettük Az acélemberben, de a jellemét itt szinte egyáltalán nem építik tovább, ami megbocsájtható lenne, ha a többi szereplőre menne el az idő, de sajnos a színészeknek nem sok alapanyagot szolgáltat a film. Szerencsés lett volna, ha legalább Bruce Wayne-t jobban megismertük volna, hogy jobban megértsük, hogy hogyan lett ennyire radikális önbíráskodó, de Luthor motivációi is fájóan hiányoznak a filmből.

2. Átgondoltabb történetvezetés

A film első egy-másfél órájában a jelenetek gyakran csak egymásra vannak pakolva, nem következnek egymásból, nincs hatásuk egymásra, mintha nem is egy klasszikus filmet, hanem több rövid szkeccset néznénk. Nem tudni, hogy ez az utólagos vágás hibája, vagy a film koncepciójából ered, azonban a filmnek egész biztosan nem tesz jót, ugyanis így nincsenek igazán történetszálak, amik aztán a film végére összefuthatnának.

3. Igazi hősök

Nem elég, hogy a karakterek motivációit nem ismerjük meg igazán, de amit látunk belőlük, attól sem lesznek szimpatikusak. Sem Superman, sem Batman nem kedvelhető karakter, így nincs kivel azonosulnia a nézőknek, ami egy majd két és fél órás filmnél komoly hátránynak számít.

4. Igazi főgonosz

Jesse Eisenberg színészi teljesítményéről megoszlanak a vélemények, az azonban biztos, hogy a többi karakterhez hasonlóan ő sem lett kidolgozva, és ami ennél is nagyobb baj, egy pillanatig sem érezzük azt, hogy valódi veszélyt jelentene a hőseinkre. Ugyan a machinációival sikerül Superman ellen hangolnia az embereket és elérnie, hogy a két hős egymásnak essen, de a terve elég hamar dugába dől. Onnantól kezdve Doomsdaynek kéne átvennie a főgonosz szerepét. Ez utóbbi azonban nem több egy szívós boxzsáknál, ami néha visszaüt. Sem egyénisége, sem különösebb céljai, motivációi nincsenek.

5. Kevesebb sötétség, kicsit több humor

A Nolan-féle Batman sikere és a Green Lantern bukása óta a DC-nél valamiért doktrína, hogy csak olyan filmet szabad készíteni, amitől mindenkinek elmegy az életkedve. Ebben a filmben összesen van három jó poén, Ben Affleck Batmanje állandóan melankólikus, ami hozzá még passzol is, de Cavill Supermanje is csak akkor mosolyog, amikor épp megdöngetni készül Lois Lanet. Lex Luthor vigyorait ne számítsuk ide, és Jeremy Irons sem egy nagy comic relief karakter, pedig úgy tűnik annak szánták. Több kritikus is jelezte, hogy 7-8 éves gyerekek menekültek ki a filmről tíz perc után, annyira rossz kedvük lett. A Marvel filmek sem váltják meg a világot, de a stúdió jellegzetességévé vált humor érezhetően jobban működik, mint a BvS komorsága.