A némafilm amiatt is tudott hatalmasat ütni az Egyesült Államokban,
mert nagyon olcsó és széles körű szórakozási bázist tudott nyújtani bevándorlók millióinak,
akik ekkortájt érkeztek meg, s keresgélték a lehetőségeiket az Újvilágban. Zukor 1904-ben betársult egy olyan cégbe, amely háromperces mozialkotásokat kínált egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal, a Metro-Goldwyn-Mayer alapítójával szövetkezve hálózatot épített ki, és arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. Zukor tehát hamar az USA egyik legnagyobb nickel-tulajdonosává vált.
Érdekesség, hogy a legnagyobb hollywoodi stúdióalapítók mind nickelodeon tulajdonosként kezdték: William Fox, a 20. Century Fox alapítója, a Warner testvérek, a Metro-Goldwyn-Mayer alapítói, az Universal megálmodója, illetve Zukor, a Paramount Network atyja is. Szintén izgalmas tény, hogy a felsorolt stúdiótulajdonosok mind közép-európai (többnyire zsidó) bevándorlók voltak: Oroszország, Lengyelország, a mai Fehéroroszország, Magyarország és Kelet-Németország területéről. Nem véletlen, hiszen ebben az időszakban a legerősebb bevándorlási hullám Kelet-Közép Európából érkezett az Egyesült Államokba.
Ezekben az időkben mozgóképpel foglalkozni nem volt egy rangon felüli dolog. A filmet a kezdetek kezdetén lenézték, a szegények szórakozása volt, később vált csak átütő erejűvé és emelkedett gyakorlatilag a hetedik művészeti ággá.
„Ahhoz, hogy a film kulturális tényezővé vált, az kellett, hogy az attrakció mozijából, a látványból, az innovációból eljussanak addig a felismerésig, hogy ezzel bizony történeteket lehet mesélni, emóciót lehet kiváltani; tehát, hogy a mozgókép nem csupán egy cirkuszi látványosság, hanem bizony egy komoly elbeszélési mód is. Ennek felismerésében pedig úttörő volt Zukor. Amikor még mindenki rongyosra kereste magát nickelodeon stúdiótulajdonosként, ő már az összes pénzét, amit a nickelodeonból szerzett – 40 ezer dollárt – belefektetett egy filmbe: ez volt az »Erzsébet királyné«,
és 1912-ben megszervezte az Egyesült Államok történetének első egész estés mozi vetítését”
– mondja Takó.
Mindez tulajdonképpen azt jelentette, hogy Zukor megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Les Amours de la reine Élisabeth című francia film forgalmazási jogát, ezzel pedig hatalmas nyereségre tett szert.
Les Amours de la reine Élisabeth
Marcus Loew akkor úgy vélekedett: Zukor vagy szegényházba, vagy bolondokházába fog kerülni. Mindenki meg volt róla győződve, hogy elveszíti minden pénzét, mert az emberek nem fognak végigülni egy ilyen hosszú filmet. Végül nem így lett. A piacon azonban egy, a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, csak az ő filmes eszközeiket lehetett használni, így Zukornak „robbantania” kellett.