Vashegyi György: A Zeneakadémia még egy rossz személyi döntést nem bír ki

Ahogy korábban már beszámoltunk róla: alighogy kiírták a pályázatot a Zeneakadémia új vezetésére, egyből beindult a szokásos cirkusz, és Liszt öröksége körül is politikai csatározások kezdődtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium első körben 2023. július 3-i dátummal hozta nyilvánosságra  a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új vezetésére kiírt rektori pályázatot. Az intézmény élén második ciklusát töltő Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma 2023. október 31-én jár le, addig kell gondoskodni az utód személyéről. A jelentkezők augusztus 10-i határidővel adhatják be a pályázatukat, amelyről a végső döntést a fenntartó, azaz személy szerint Csák János miniszter hozza meg.

Az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a hallgatói létszám, miközben az oktatói létszám nőtt, és egyre alacsonyabb a bekerülők színvonala is. Míg 2013-ban 863 fő, idén már csak 817 hallgatója volt a Zeneakadémiának, köztük 113-an fizetős külföldi diákok. A felsőoktatási intézmény teljesítményének csökkenését a nyilvánosan hozzáférhető adatok is jól mutatják: míg a nemzetközi QS rangsorolásban 2016-ban még a 30. helyen szerepelt az egyetem, 2023-ra 21 hellyel hátrébb, az 51. helyre csúszott le. Az első pályázati kiírás szövegében ennek megfelelően

vagyis az lett volna az elvárás, hogy az új rektor rendelkezzen legalább ötéves, jelenleg is aktív, kiemelkedő előadóművészi tapasztalattal; klasszikus zenei versenyeken elnyert díjakkal, valamint zenei zsűrizési tapasztalattal. A felsorolt kitételeket azonban az intézmény szenátusa diszkriminatívnak és elfogadhatatlannak tartotta – gyaníthatóan azért, mert az általuk javasolt és támogatott Kutnyánszky Csaba nem felelt volna meg az elvárásoknak – és panasszal fordult a miniszterhez.

„A diszkriminatív pályázati kiírás nemcsak az egyetem hagyományaitól idegen, de veszélyes és elfogadhatatlan precedenst teremt a modern magyar felsőoktatás történetében” – állt a szenátusi állásfoglalásban.

Ezután arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Muzsikusok Szövetsége elnökségének kezdeményezésére Csák János miniszter úgy döntött, 

A Magyar Muzsikusok Szövetsége közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben közölték, Csák János fogadta az MMSZ küldöttségét, amelyben részt vett Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, valamint Csonka András, az MMSZ főtitkára.

„Csák János miniszter megvitatta a küldöttséggel a kérdést, s bár nem minden javaslattal értett egyet, az elvi célokban osztotta a Szövetség véleményét, aminek kulcsa, hogy nemzetközileg elismert szakember vezesse az intézményt” – olvasható a közleményben.

A Magyar Muzsikusok Szövetsége

Keller András lapunknak adott interjújában elmondja: az egyesületet valójában tavaly júniusban kezdték felállítani, és csaknem egyéves jogi procedúra után végül idén áprilisban jegyezte be a bíróság. A szövetségnek huszonegy alapító tagja van, egytől egyig a magyar zenei élet kiválóságai.

mert fontos lenne végre azon dolgozni, hogy rendet tegyünk a zenei élet minden szegmensében. Ebben szeretnénk a kultúrpolitika munkáját is segíteni” – fogalmazott Keller. Hozzátette: „Mi alapvetően a szövetség által képviselt más szakmai ügyekben kértünk és kaptunk időpontot a minisztertől, 

Látjuk a tárca szándékát, hogy jelentős életpályájú személyt keres az intézmény élére, ugyanakkor szeretnénk, ha a rektorválasztás a legdemokratikusabb módon zajlana, és mindenki előtt nyitva állna a lehetőség az indulásra. Ezt a szövetség is kezdeményezte a miniszternél, aki egyetértett az elveinkkel.”

Ezt követően megjelent a módosított pályázat, amely szerint a jelöltnek rendelkeznie kell legalább ötéves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább ötéves oktatói tapasztalattal, legalább öt év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel, nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyek értékelői (zsűrizési) tapasztalatával, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, szakmai teljesítményének elismeréseként a 271/2008. (XI. 18.) kormányrendeletben szereplő valamely állami kitüntetéssel.

Az Index arról számolt be, hogy a Magyar Muzsikusok Szövetsége közleménye kapcsán 

amelyben jelezték, „hogy a Zeneakadémia rektori pályázata körüli anomáliák lázban tartják az érintett területtel foglalkozó akadémikusokat”.

A levélben üdvözölték, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter visszavonta az első pályázatot, ugyanakkor, mint fogalmaztak, „meglepve és csalódva szembesültek azzal, hogy egy ilyen súlyos szakmai kérdésben a miniszter nem a tizenkét éve köztestületként működő, a művészeti élet tisztaságáért is felelős MMA-val, hanem egy olyan szervezettel egyeztet, amely csak néhány hete alakult”.

Reagált Vashegyi György az MMA-s levélre

Ezt követően Vashegyi György válaszlevelet küldött az MMA Zeneművészeti Tagozata tagjainak.

„Miniszter úr elfogadta azt a javaslatomat, hogy az MMA testületként lehetőleg formálisan maradjon távol ettől a konfliktustól – írja Vashegyi. – Miniszter úr teljesen egyetértett velem abban, hogy ez a távolságtartás most különösen indokolt, 

A szenátus által diszkriminatívnak kikiáltott pályázati felhívásról pedig úgy vélekedett:

„Teljesen egyetértettünk miniszter úrral abban is, hogy egy dologban semmilyen körülmények között nem engedhet a fenntartó: 

Liszt Ferenc pontosan ilyen volt, míg a közelmúlt vezetői nem teljesen ilyenek: nézetem szerint a 24. óra utolsó öt-tíz percében vagyunk, mert ez az intézmény még egy rossz személyi döntést nem bír ki” – fogalmazott Vashegyi.

Nyitókép: Zeneakadémia weboldala