Tizenhét új magyar mozifilm, az első nagyszabású tévéfilmsorozat, több mint ötven nemzetközi fesztiváldíj és ötven nyertes filmgyártáspályázat: ez a hazai filmipar idei mérlege. 2024-ben újabb figyelemre méltó mozgóképek érkeznek minden műfajban, ezekből válogattunk.
2024 márciusában, az 1848-as forradalom 176. évfordulójára érkezik a mozikba a köznyelvben Petőfi-filmnek hívott alkotás, amely a márciusi ifjak történetének és a március 15-i eseményeknek a nagyszabású mozifilmes feldolgozása, a középpontban a Berettyán Sándor megformálta Petőfi Sándor alakjával. A közel ötmilliárd forintos állami támogatásból készült Most vagy soha az utóbbi évek leggrandiózusabb magyar filmes vállalkozása, a rendező Lóth Balázs így nyilatkozott róla:
„A hitelesség, a korabeli tárgyak, helyszínek újraalkotása fontos alapkövei voltak a filmünknek, de ahhoz, hogy egy szórakoztató kalandtörténetet mesélhessünk el március 15-ről, túl kellett lépnünk a mindenki által ismert tankönyvi leírásokon. Bele kellett képzelnünk magunkat abba, hogy ha levesszük a történelmi emlékezet pátoszát, akkor valójában milyenek lehettek a márciusi ifjak. Szerintünk olyanok, mint bármely más korban a fiatalok.
Életerősek, tettre készek, miközben élvezik mindazt, amit az élet kínál számukra: szerelmet, kalandot, barátságokat.
Rákay Philip, Szente Vajk, Kis-Szabó Márk forgatókönyve alapján arra vállalkoztunk ebben a filmben, hogy közelebb hozzuk a mai emberekhez és egyszersmind életre is keltsük március 15-e hőseit. Mindemellett ez a film azt mutatja meg, hogy a nagy nap így is történhetett volna. Épp ezért az eddig látott, megszokott feldolgozásoktól merészen eltérve a Most vagy soha! az akciót, az izgalmat, a gyorsan pergő cselekményeket előtérbe helyezve mutatja be az eseményeket.”
A forgatás Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, Sopronban, Esztergomban, Komáromban zajlott. A produkció kétmilliárdos díszletét Fóton építették fel; a reformkori épületegyüttes az állam tulajdonában marad.
A Remélem legközelebb sikerül meghalnod:-) rendezőjének második nagyjátékfilmje
egy fordulatokban gazdag nap eseményein keresztül beszél a felelősségvállalásról, a gyereknevelésről, és a karrier-család-gyerek hármas huszonegyedik századi nehézségeiről.
Hősnője Bogi, aki néhány éve költözött vidékről Budapestre, hogy a Zeneakadémia klasszikus ének szakán tanulhasson. Bogi úgy tud csak boldogulni a fővárosban, ha az iskola mellett szabadidejében az unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba) két gyermekére vigyáz. Boginak még a nagy, év végi énekvizsga napján is el kell vállalnia néhány órát a gyerekekkel, ám a rendkívüli nyomás alatt végzetes hibát követ el. A korábban A bébiszitter munkacímen futott film főszereplője Mari Dorottya, mellette kiemelt szerepet kaptak a rendező gyermekei, Schwechtje Matild és Schwechtje Jónás, valamint Polgár Csaba és Jakab Juli, a producer Mártonffy Zoltán, executive producer Hajdu Szabolcs.
Breier Ádám, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programja keretében készült keserédes dramedyjének főszereplője Lefkovics Tamás (Bezerédi Zoltán). A nagyszívű, de konok bokszedző évek óta nem beszél a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), aki az apjával való konfliktus elől Izraelbe menekült, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban.
A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése.
A Bán Mór regénysorozatára épülő tévésorozatot több mint tíz éve készítik elő a producerek, Robert Lantos és Krskó Tibor, az egyes epizódokat Robert Dornhelm osztrák rendező mellett Nagypál Orsi és Szász Attila jegyzik. A tízrészes történelmi széria premierje 2024 őszén lesz, a sugárzási jogot a magyar TV2 és az osztrák ORF TV csatorna is megvásárolta, előbbi Magyarországon és Szlovéniában, utóbbi pedig Ausztriában vetíti majd a produkciót. Robert Lantos még a forgatás alatt azt mondta a Hunyadiról (angolul Rise of the Raven) hogy „nem angol nyelvű kategóriában ilyen kaliberű történelmi produkció nem készült még sehol a világon", és hogy olyan lesz,
„mint a Trónok harca, csak sárkányok nélkül”.
A Hunyadi János (Kádár L. Gellért) életét feldolgozó megaprodukció 10,5 milliárd forintból, magyar és nemzetközi szereplőgárdával készült, a különböző nemzetiségű történelmi figurák saját anyanyelvükön szólalnak meg.
Az egész estés mozifilm a sikeres nemzetközi alkotásokat is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában, Temple Réka producer vezetésével, Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Dargay Attila terveiből. A mások mellett a Lúdas Matyi, a Vuk és a Szaffi alkotójának ötven évvel ezelőtti álma valósul meg a Vörösmarty-klasszikus adaptációjával, a mostani alkotócsapat az ő figuraterveit és teljes képes forgatókönyvét felhasználta.
Dargay a storyboardhoz Vörösmarty Mihály költeményének eredeti szövegét vette alapul, viszont dramaturgiailag sok helyen változtatott rajta, hogy közelebb hozza a közönséghez a történetet.
„Úgy érzem hiányt pótlunk, és nem félek a nagy szótól, kultúrmissziót töltünk be,
amikor a film elkészítésével milliók számára tesszük elérhetővé Vörösmarty nem túl könnyen érthető és élvezhető, gazdag szimbolikájú remekművét.
Az animációs film eszköztára végtelenül gazdag, a műhöz méltó megvalósításra nyílik most lehetőségünk” – összegezte még a nyolcvanas években.
Csáki László első egész estés animációs filmje, a Kék Pelikan a kilencvenes évekbe repíti vissza a nézőket, egészen pontosan abba az időszakba,
amikor a rendszerváltás után leleményes fiatalok kék Pelikan indigóval hamisított vonatjegyekkel utaztak Nyugatra, és ezt mások számára is lehetővé tették.
A Balázs Béla-díjas író-rendező éveken át készített interjúkat olyan érintettekkel, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak az így létrejött utazások. A mozi az ő történeteik humoros, rendszerkritikus és heistfilmes elemeket felvonultató, magyar slágerekkel teli feldolgozása – hazánkban egyedülálló módon animációs dokumentumfilm formájában. A Kék Pelikan a valós – saját hangjukon megszólaló – szereplők mellett olyan színészek tolmácsolásában meséli el a sztorikat, mint Lévai Norman, Tegyi Kornél, Kenéz Ágoston, Börcsök Olivér, Rujder Vivien, Olasz Renátó, Thuróczy Szabolcs, Csőre Gábor, Trokán Nóra és Csoma Judit. A zenei aláfestést ismert magyar kultzenekarok biztosítják, mint például a Bonanza Banzai, a Kispál és a Borz vagy a Hiperkarma.
A Kurtág Györgyről szóló dokumentumfilm a Budapest Music Centerrel együttműködésben készült. Magyarország mellett a zeneszerző életének más fontos helyszínére is elviszi a nézőt, többek között a szülővárosába, Lugosra, és Herkulesfürdőre, ahol gyerekkora egy részét töltötte, illetve Franciaországba, Svájcba, Hollandiába, Olaszországba. Olyan zenei nagyságok is megszólalnak benne, mint Víkingur Ólafsson, Thomas Ades, Eötvös Péter, Rados Ferenc, Pierre-Laurent Aimard, Salvatore Sciarrino, Barbara Hannigan, Benjamin Appl vagy Heinz Holliger – az ő megismerésük Kurtág világának megértésén túl látleletet ad a klasszikus zenekultúra mai helyzetéről is.
„E film különleges feladatának gondolom, hogy Kurtág messziről nézve sokszor bonyolult zenéjét közel hozza és megszerettesse a nézővel. Célunk, hogy emberi nézőpontból mutassuk meg az idős és őszinte embert, aki meri vállalni törékeny mivoltát a kamera előtt – ez a mély őszinteség adja a film gerincét.
Egy ember, aki a zenében él, akit átragyog a zene szeretete.
Az alkotásunk ugyanakkor arra is vállalkozik, hogy a film nyelvén közelítse meg Kurtág műveit, egyfajta vizualitást teremtsen köréjük” – mondja a forgatókönyvet is jegyző Nagy Dénes.
Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai közös filmje az Egyesült Államok legnagyobb presztízsű filmfesztiválján, a Sundance-en debütál 2024 januárjában. A magyar–bhutáni koprodukcióban készült A boldogság ügynöke (Agent of Happiness) című alkotás egy negyvenes éveiben járó boldogságügynök, Amber Gurung életét mutatja be. A mindössze hétszázezer embert számláló, apró himalájai királyságban, Bhutánban a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és négyórás kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. Ennek eredményéből dolgozzák ki az ötéves fejlesztési terveket, amelyeknek elsődleges célja, hogy tovább növeljék a bhutáni társadalom „boldogságindexét”.
A filmben Amber házról házra látogatja az elszigetelt falvakat. Rajta keresztül kapunk intim betekintést a bhutáni társadalom hétköznapjaiba:
abba, hogy mi teszi őket igazán boldoggá, és egyáltalán valóban mérhető-e a boldogság?
A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
Nyitókép forrása: Facebook
Emma és Eddie úgy döntenek, Magyarországon adnak új lendületet az életüknek és a karrierjüknek. A fiatal amerikai OnlyFans-sztár házaspár budapesti hétköznapjait hét éven át filmezte Hörcher Gábor: az Emma és Eddie – A képen kívül egyszerre vezeti be a nézőt az új hullámos szexipar és a párkapcsolati erőszak világába.
A Bonus Trip szereplői a film képi világát emelték ki.
A rendező csak egy másod-harmadrangú alkotója egy olyan produktumnak, ami a propagandista producer ténykedésének gyümölcse.
Elfogadhatatlan, hogy a hazafiasságot összemossa a saját művészi teljesítményével.
A Most vagy soha! kreatív producere szerint az úgynevezett kritikusok képtelenek elviselni, hogy a film a hazaszeretetről szól.
„Bizony Bognár Zalán véleménye több szempontból is nagyon fontos nekünk, alkotóknak! Köszönjük!” – írta a film fő producere.
Emma és Eddie úgy döntenek, Magyarországon adnak új lendületet az életüknek és a karrierjüknek. A fiatal amerikai OnlyFans-sztár házaspár budapesti hétköznapjait hét éven át filmezte Hörcher Gábor: az Emma és Eddie – A képen kívül egyszerre vezeti be a nézőt az új hullámos szexipar és a párkapcsolati erőszak világába.
A DK EP-képviselőjének szüksége volt egy kis segítségre, hogy egy „csigatészta alakú csigatészta” elküszüljön.
