Miért részesítik előnyben az emberek az egyenlőtlen társadalmakat?

2017. szeptember 10. 17:55

Az emberek természetüknél fogva a méltányos elosztásokat támogatják, nem pedig az egyenlőeket, és amikor a méltányosság illetve az egyenlőség ellentétbe kerül, az emberek a méltányos egyenlőtlenséget választják az igazságtalan egyenlőséggel szemben – áll Christina Starmans és szerzőtársai tanulmányában.

2017. szeptember 10. 17:55
null
Christina Starmans és társai

A kutatás a Nature Human Behaviour folyóiratban jelent meg és arra a következtetésre jut, hogy az embereket kevésbé érdeklik a gazdasági egyenlőtlenségek, amíg a méltányosság nem sérül. A kérdés azért is fontos, mert a közgazdaságtan és a politikusok figyelme az utóbbi években mindinkább a jövedelmi egyenlőtlenségek felé fordul. Ezért érdekes eredmény az, hogy a választókat nem a puszta egyenlőtlenségek zavarják. A méltányos, érdemeken alapuló gazdasági egyenlőtlenség ellen nincs kifogásuk.

A laboratóriumi kutatások, a gyermekekkel végzett kísérletek és a kultúrák közötti vizsgálódások alapján a tanulmány üzenete az, hogy a gazdasági egyenlőtlenség és a gazdasági méltánytalanság teljesen különböző fogalmak, a pszichológia illetve a szakpolitika pedig sokat nyerne, ha nem tévesztené össze a kettőt.

De mikor válik az egyenlőtlenség igazságtalanná? Erről szintén az embereket kell megkérdezni.

 

Összesen 51 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gazgeza
2018. május 22. 19:54
Itt van, tesó: http://sci-hub.ac/10.1038/s41562-017-0082
2017. december 03. 01:40
Csak az a nagyon nem mindegy, hogy a korrupció kvázi "eseti" jellegű", vagy intézményesített, ha úgy tetszik, intézményesült.
annamanna
2017. december 02. 20:20
Az igazságtalanság dilemmája (az ókor óta) a következő: az ún. természetjog hívei azt állítják, az erősnek joga van elvenni a gyengétől, ahogyan a természetben is a ragadozónak joga van zsákmányul ejtenie a gyöngét. Ha nem így tenne, akkor a gyönge gyönge maradna, ő pedig szintén elgyöngülne. Hogy ez mennyire álságos beállítás, azt jól felmérhetjük, ha arra gondolunk: egy erősnek van egy gyönyörű háza, míg a gyönge putriban lakik. Kell az erősnek a gyönge putrija? Elveszi tőle? Dehogy, esze ágában sincs. Az erős szép ruhában jár, a gyönge rongyokban. Kellenek az erősnek a gyönge rongyai? Dehogy! Akkor az ún. erős mit vesz el a gyöngétől? Hát azt, amire szüksége van. Na de miért van rá szüksége? Mert saját maga nem tudja előállítani, a gyönge állítja elő neki. Valóban? Akkor ki az erős? És ki a gyönge? Tényleg az erős zsákmányolja ki a gyöngét?
Megtalálta
2017. szeptember 15. 10:49
Azt hittem, lesz valami tartalom is a hivatkozáson. Nem fogok $99-t fizetni azért, hogy elolvashassam.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!