Brüsszel ezúttal nem állhat a magyar kormányt nyíltan támadó Spar és a többi multi mellé
Lázár János kilenc évvel ezelőtt is arra figyelmeztette a Spart, hogy megfizet.
Amikor a gyorsan növekvő aktivitási rátánk szóba kerül, sokan közmunkát kiáltanak, de a közmunka a rátából csupán 1-2 százalékpontot tesz ki, tehát szinte elhanyagolható – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója „A bérfelzárkózás okai és következményei” címmel rendezett nyári bérkonferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett. Szót ejtett a hazai részmunkaidős foglalkoztatás helyzetéről, az adóterheink alakulásáról és a belföldi kis- közép- és nagyvállalatok fejlődéséről is.
„Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja” – értékeli a jelenlegi kormányzat foglalkoztatáspolitikáját Palócz Éva. Az Eurostat aktivitási rátáját vetítette fel, melyen jól látszik, hogy Magyarországon nőtt az aktivitási ráta a leggyorsabban, ha Máltát nem vesszük számításba (Málta egy „külön kategória” a vezérigazgató szerint, ezért nem érdemes figyelembe venni).
Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben – derült ki Palócz előadásából. Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak, így nem is csoda, hogy az aktivitási rátájuk a nyolcvan százalék közelében van, hiszen így még többen tudnak belépni a munkapiacra. Ezekben a társadalmakban jellemzően nem csak a nők, de a férfiak is élnek a részmunkaidős lehetőséggel, megelégednek a „kevesebb” fizetéssel és az élet egy más területén „teljesítik ki” magukat.
Az igazgató szerint hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van. Kiemelte, hogy
A család az első
A kormányzat politikájában kiemelkedő szerepet kaptak a családok; uniós viszonylatban nálunk terheli az egyik legalacsonyabb adóteher azokat a kétgyermekes családokat, ahol csak az egyik szülő dolgozik. Ebben a hatodik legjobb helyen állunk, amint az az ábra harmadik oszlopában látható. Tehát míg az egyedülállók adóztatása magasabb, ahogy valaki gyermeket vállal, adózási szempontból a legkedvezőbb országok adóterheivel szembesül itthon is.
A belföldi kis- közép és főleg nagy hazai vállalatok helyzete
A Kopint-Tárki minden évben elemzi az országban működő vállalatok helyzetét. A munka-termelékenység és a bérköltség változását vizsgálják úgy a hazai, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. Az igazgató a 2010-es elemzést vetette össze a 2017-es eredményekkel, majd levonta a tanulságot, miszerint az elmúlt nyolc évben nőtt a hazai vállalatok termelékenysége és a bérköltsége (a baloldali ábrához képest a jobboldali ábrán már feljebb mozdultak), a közép és nagyvállalatok pedig meghaladják az átlagot.
Azonban az igazgató hangsúlyozta, hogy a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal. „Persze azt is lehet mondani, hogy aki nem tudja tartani a lépést, az zárja be a boltot. Szerintem ez helytelen, a kormánynak meg kell próbálnia segítő kezet nyújtani, például kedvezmények vagy tanácsadás formájában”, amire Palócz szerint a magyar mikrovállalatoknak nagy szükségük van.