Pénzügykutató: Jövőre is kitarthat a gazdaság lendülete

Hozzátette: a jövő évi mérséklődés oka, hogy az ideihez képest csökken a fogyasztás és a beruházás élénkülése.

A viszonylag magas dinamika fenntartását segíti, hogy a világgazdaságból érkező kedvezőtlen hatásokat ellentételezik a beérkező uniós támogatások, a magyar kormány és a jegybank növekedésélénkítő intézkedései – mondta a kutatásvezető.

Fontos a belső impulzusok

Az elemzés szerint a növekedést főként a belső impulzusok segítik.

A fogyasztást a munkaerőhiány miatt gyorsan emelkedő keresetek mellett a nagyobb foglalkoztatás is élénkíti – mondta. A reálkeresetek növekedését az idén közel 7 százalékra, jövőre pedig 6 százalékra várják.

A beruházások dinamikája az idén megközelíti a tavalyit, az adatok azt mutatják, hogy beindultak a magánberuházások – jegyezte meg Várhegyi Éva.

Kitért arra, hogy az élénk belső kereslet megemelte az inflációt, de mértékét még a toleranciahatáron tartják a külpiacokról érkező dezinflációs hatások. A Pénzügykutató szerint az idén 3,4 százalék, jövőre 3,2 százalék lehet az infláció.

Az infláció üteme az idén megugrott szintjéhez képest így várhatóan mérséklődik jövőre. Az államháztartás pozíciója is javul, részben a szigorodó költségvetési politika hatására, részben a magas nominális GDP-nek köszönhetően – mondta a kutató.

A foglalkoztatás – már korlátokba ütköző – kismértékű bővülése mellett a munkanélküliségi ráta tovább csökkenhet, megközelítve a 3 százalékos szintet. A mérsékeltebb fogyasztói és beruházási kereslet következtében

bár a többletek tovább apadnak jövőre – mondta Várhegyi Éva.

Hozzátette: 2019-ben az államháztartás hiánya (ESA szemléletben) a GDP 1,7 százalékát teheti ki, ami valamivel kisebb a költségvetési előirányzatnál. A hiánycél teljesülését a vártnál kedvezőbb makrogazdasági folyamatok támogatják. A kilátások szerint 2020-ban folytatódik a költségvetési kiigazítás és elérhető közelségbe kerülhet a középtávú költségvetési cél. Az államháztartás ESA szerinti hiánya a GDP 0,9 százalékára süllyedhet – ismertette.

Az előrejelzés szerint a GDP-arányos bruttó államadósság az idei év végéig 67,8 százalékra, 2020 végéig pedig 64,5 százalékra mérséklődhet, elérheti a pénzügyi válság előtti szintet. A Pénzügykutató szerint marad az enyhén negatív egynapos betéti kamat, és a funkcióját vesztett alapkamat 0,9 százalékos mértéke sem változik. A piaci kamatok és a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok azonban emelkedhetnek.

(MTI)