Egy jelentés szerint Cumbriában (Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a North West England régióban) 9.000 zöld munkahely jöhet létre, ami jelentősen meghaladja a megye által tervezett szénbánya 500 fős kapacitását. A kormányt saját klímatanácsadói és számos tudós is erősen bírálta azon döntése miatt, mely a bányát áramtermelés helyett üzemanyag előállításra használná az acélgyártáshoz.
Az is a jelentésben olvasható, hogy a „zöld” munkahelyek Cumbriában többnyire a megújuló energia megnégyszereződéséből és az épületek jelentős mértékű felújításából jöhetnek létre a következő 15 évben. Emellett Cumbria Megyei Tanácsa vállalta, hogy szén-dioxid mentessé válik 2037-ig, a Zero Carbon Cumbria Partnership keretein belül.
A munkahelyek megteremtéséhez kifejezett magas befektetésre lenne szükség, ami a kormány elkötelezettsége a zöld ipari forradalom mellett, valamint az ország szegényebb területeinek felszámolása iránti érdeke miatt, megvalósulni látszik.
Karen Mitchell, a jelentést megrendelő Cumbria Action for Sustainability vezérigazgatója elmondta, hogy a munkahelyek szükségessége vitathatatlan, hiszen a megye egyes részei Anglia szerte a legszegényebbnek számítanak. Emellett olyan előnyökkel is járhat megvalósításuk, mint a csökkenő légszennyezés, a közüzemi számlák csökkenése és a környezetbarát utazás növelése.
A cumbriai tanács októberben hagyta jóvá a bánya tervét, majd később felülvizsgálatot indították az éghajlati jogszabályok alaposabb áttekintése érdekében. Ha jóváhagyják, a 165 millió fontos projekt 30 év alatt csaknem 2,7 millió tonna kokszot termelne. A kitermelt szén 85 százalékát exportra tervezik, de mivel globálisan nincs hiány ilyenfajta szénből, a projektben nincs igazi potenciál.
A filantróp, zöld munkahelyek projektjét finanszírozó alapítvány becslései szerint 5800 munkahely jöhet létre a megújuló energia, főleg a nap- és szélenergia területén. További 200 munkahelyet teremthet 250 000 cumbriai lakás utólagos felszerelése, valamint 500 munkahely válna elérhetővé a hulladékgazdálkodás területén, ezzel emelve az újrafeldolgozás arányát 90 százalékra.
Egy kormányszóvivő elmondta:
Hazánkban is találunk számos kezdeményezést, ami a cégek környezetbarát gondolkodását mozdítja elő. A Deloitte tavaly már 20. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka díját. Az elismerést azok a kiemelkedően teljesítő közép-európai vállalatok kaphatják meg, melyek az adott év legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentését készítik el. 2020-ban a Lidl Magyarországé lett a Legjobb Fenntarthatósági Jelentés díja, de az elmúlt évek győztesei között ott találhatjuk a Magyar Telekom Zrt-t és az OTP Bank Nyrt-t is.
A cikk szerzője Pál Fanni.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
„Ültessünk, hogy élhessünk!" címmel indított országos faültetési programsorozatot a KDNP.
A liberális EP-képviselő szerint a betiltással hazánk „a géprombolás útjára lép”.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) az idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont november 30. és december 12. között. A csúcstalálkozón mintegy 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt, a kiállítók közt egyedüli magyarként a kecskeméti felsőoktatási intézmény.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
