Fenntartható fejlődési célok: így teljesít Magyarország az uniós mezőnyben

Habár nem igazán ment át a közbeszédbe sem akkor, sem azóta, az ENSZ tagállamai meglepően nagy horderejű döntést hoztak még 2015-ben. Ekkor döntöttek ugyanis arról, hogy

Csak hogy néhányat említsünk a célok közül, szerepel többek közt a szegénység és az éhezés felszámolása, a klímaváltozás elleni küzdelem, vagy épp az egyenlőtlenségek csökkentése és a megfizethető, tiszta energia. És habár a célok elnevezése hangzatos, ugyanakkor tartalom nélküli üzenetnek tűnhet, valójában minden célhoz temérdek, jól mérhető statisztikai mutató tartozik, melyek által kiválóan monitorozható, hogy országos, európai, vagy akár világszinten hogy állunk a célok elérésével.

Ehhez kapcsolódóan nemrég az Eurostat is kiadott egy igen terjedelmes anyagot, melyben célonként csoportosítva sorba veszik, hogyan teljesít az Unió egésze öt év után. Az összkép alapvetően pozitív:

Emellett van két olyan célkitűzés is, melyek terén az EU távolodott azok elérésétől, további két cél esetében pedig nem áll egyelőre rendelkezésre kellő mennyiségű adat a tendenciák pontos megítélséhez.

A három leginkább fejlődő cél a béke, igazság és erős intézmények, a szegénység felszámolása, és a jó egészség és jólét voltak – ehhez ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy utóbbi kettő cél esetében a statisztikák még csak a COVID előtti időszakra vonatkoznak, mely nagyot változtathatott az addig elért eredményeken. Visszalépés uniós szinten a fenntartható földhasználat, valamint a megfizethető, tiszta energia terén történt. Előbbi annak tudható be az Eurostat ismertetője szerint, hogy a különböző ökoszisztémákra és a biodiverzitásra továbbra is komoly nyomást helyez az emberi tevékenység. Utóbbi cél esetében pedig az okozta a visszalépést, hogy a vizsgált időszakban jelentősen növekedett az energiafogyasztás az Unióban.

Magyarország egyelőre az uniós átlag szintjén teljesít

Az Eurostat tájékoztatója nemcsak az összesített eredményeket taglalja, hanem szemléletes ábrákon bemutatja azt is, hogy az egyes tagállamok hogy állnak a fenntartható fejlődési célok elérésében. A Magyarországra vonatkozó adatok esetében első ránézésre az tűnhet fel, hogy a legtöbb cél esetében az uniós átlag szintjén, vagy kicsivel alatta állunk. Ez alól az egyetlen pozitív kivétel az egyenlőtlenségek csökkentése terén mutatkozik, mely cél esetében Magyarország 22 százalékkal teljesíti túl az uniós mezőnyt – bár ehhez hozzá kell tenni, hogy az elmúlt öt év adatai alapján hazánk távolodó tendenciát mutat ezen cél elérésétől.

Ezt olvasva biztos sokan arra gondolnak, hogy biztos a nem éppen LMBTQI-barát magyar kormányzati politika miatt ért el ilyen rossz helyezést az ország. A valóság azonban az, hogy ebbe a mutatóba csupán a férfiak és nők közti különbségekről számot adó különböző statisztikák – mint például a fizetések vagy a foglalkoztatottság közti különbség – számítanak, melyek terén nem áll jól az ország. A foglalkoztatottságbeli különbség 2012 óta folyamatosan nő a nemek közt, 2020-ban már az ötödik legrosszabb érték volt etéren a miénk. Emellett a felsővezetői pozíciókat betöltő nők aránya is kifejezetten alacsony Magyarországon, a 2020-as adatok szerint etéren a harmadik legalacsonyabb érték volt az Unióban a magyar.

A fentiek mellett

Előbbiben hazánk jelentős energiaimport-függősége és a megújuló energiaforrások alacsony hányada, valamint a növekvő energiafogyasztás, utóbbiban pedig a korai iskolaelhagyók magas és a felsőoktatásban résztvevők alacsony száma játszhatott szerepet.

Persze igazságtalan volna csak azokról a célokról szót ejteni, melyek esetében rosszul teljesít Magyarország.

Emellett a fenntartható városok és közösségek valamint a jó egészség és jólét eléréséhez is jó úton haladunk, bár csak előbbi esetében tudtunk egyelőre az EU-átlag fölé kerülni. Emellett további 7 cél esetében sikerült valamilyen mértékű előrelépést felmutatni az utóbbi öt év folyamán, a vízi élővilággal kapcsolatos cél kapcsán pedig megfelelő mennyiségű adat hiányában nem kapott értékelést Magyarország.

Akit a többi uniós ország eredményei is részletesen érdekelnek, az az alábbi beágyazott grafikonon, vagy pedig az Eurostat oldalán böngészheti az ábrákat.

A cikk megírásához az Eurostat SDG Country Scores és SDGs & Me interaktív felületein fellelhető adatokat vettük alapul. Címlapkép: Áder János köztársasági elnök beszél a Global Climate Action Summit nemzetközi klímacsúcs záró ülésén a Moscone Center kongresszusi központban San Franciscóban 2018. szeptember 14-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)