Egyre divatosabbá válik az egészséges életmód és az ezekkel járó kulcsszavak, mint például a vegán és mindenmentes. Szebeni Ákos és Szebeni Zoltán szerint erre a vonatra szinte minden gyártó ráül csak sokan visszaélnek hatalmukkal és jogosulatlanul használják ezeket a védjegyeket. A két tulajdonos az édesapjuk álmát viszik tovább és látják el a magyar fogyasztókat extrudált kenyérrel. Az infláció és a munkaerőhiány miatt egyre nehezebb helyzetben van a magyar élelmiszeripar, de egy jól működő, hiteles márkával tovább lehet fejlődni, sőt exportpiacok is meg lehet hódítani – véli a Szebeni testvérpár.
Milyen történelmi múltra tekint vissza az Abonett Kft.?
Szebeni Ákos: A mostani, sokak által ismert formájában 2015 óta létezik a cég, de a történet egészen az ötvenes évekig nyúlik vissza, amikor az üzemterületen még TSZ működött.
Szebeni Zoltán: Hirtelen ötlettől vezérelve a nyolcvanas években az akkori tulajdonosok a mezőgazdaságot kiegészítve élelmiszeripari üzletágat nyitottak, ahol nem kizárólag extrudált kenyeret gyártottak, hanem édesipari termékeket is, mint például a négercsókot. Ennek az üzletágnak volt részese az édesapánk is.
Mi is az az extrudálás?
SzZ: Az élelmiszeriparban történő extrudálást magas hőmérsékleten,
Az extrudálás által lesz a gabonából egy légies szerkezetű, ropogós termék. Fontos hangsúlyozni, hogy az extrudálás során nem sérül a különböző gabonák tápértéke.
Mi a története?
SzÁ: A műanyaggyártásban kezdtek el először extrudálni szigetelőanyagokat és egyéb késztermékeket. Maga a kenyér extrudálásának ötlete Németországból származik, ahol állítólag némi gabonát öntöttök a gépbe. Annyira megtetszett a technológia a befektetőknek, hogy a nagy gyárak szinte azonnal elkezdtek extrudáló gépeket gyártani.
Hogyan került be az extrudálás a vállalkozás portfóliójába?
SzÁ: A nyolcvanas években nagyon sok kereskedő járta az országot és az akkori vezetőségnek egyszerűen megtetszett a technológia, hiszen korát meghaladó gép volt az extrudáló.
A nyolcvanas években nem volt túl nagy kockázat egy egészséges extrudált kenyérrel megjelenni a piacon?
SzZ: A 80-as években még nem volt ennyire felkapott téma az egészséges életmód, de mégis meglátták benne a lehetőséget.
Miért hagytak fel az édesipari termékekkel?
SzÁ: A privatizáció után nagyon erős verseny alakult ki az édességek piacán és egyszerűen a külföldi tömegtermékekkel nem lehetett felvenni a versenyt,
egészen a kétezres évek elejéig, de utána azt is elhagytuk.
Akkor sikerült átvészelni a rendszerváltást.
SzZ: Meglátták az Abonettben rejlő lehetőségeket és inkább az egészségtudatos vásárlókat akarta kiszolgálni az akkori vezetőség. Annyira speciális eljárás az extrudálás, hogy még Európában is nagyon kevés versenytárs volt.
Hányadik generáció óta van családi kézben a vállalkozás?
SzZ: A testvéremmel mi vagyunk a második generáció. A TSZ időkben még rengeteg tulajdonos volt és az idők folyamán édesapánk megvásárolta tulajdonostársai üzletrészét. Ezután 2014-ben a szövetkezet Kft-vé alakult.
Önöknek egyértelmű volt, hogy a vállalkozásban folytatják?
SzÁ: Sosem gondolkodtam máson. Én 11 éve dolgozom itt.
SzZ: Én pedig 4 éve. Korábban IT-területen dolgoztam multiknál, de édesapánk nyugdíjba vonulásával én is a családi vállalkozásnál kezdtem el dolgozni.
SzÁ: Édesapánknak az volt a célja, hogy megszerezze a családnak a 100 százalékos tulajdonjogot, de más ambíciója nem volt már,
A generációváltás szemléletváltást is hozott?
SzZ: A forgalom dinamikusan nőtt már korábban is. Voltak évek, amikor 10-15 százalékkal nőtt az árbevétel. Ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy javítsunk a működési folyamatok hatékonyságán és létrehozzunk egy tudatos üzletstratégiát és fejlesszük a szellemi tőkét.
Elkezdtek multivá válni?
SzZ: Azt nem mondanám, de
Említették, hogy voltak évek, amikor 10-15 százalékkal nőtt az árbevétel. Mekkora forgalmat generálnak egy évben?
SzZ: Az idei forgalom elérheti az 1,2 milliárd forintot, ami kicsivel meghaladja a tavalyi bevételt. Senki sem gondolta volna, de 2020-ban
ami óriási kihívás elé állított minket. Két hónapon keresztül teljesen üres volt a raktárunk, mert az emberek mindent felvásároltak.
Mi okozta az óriási keresletet?
SzÁ: Pánikreakció volt a vásárlók részéről. Mindenki felhalmozott, de az élelmiszeripar egészére jellemző volt a készlethiány.
SzZ: Nálunk extrém nehézséget jelentett, hogy 2020 elején vágtunk bele a szerveztfejlesztésbe, ami nagy munka volt, de a működési folyamatok optimalizálásával mostanra már 20-30 százalékkal több készterméket gyártunk egy műszakban, mint 2019-ben.
A beszállítóknál is problémát okozott a koronavírus?
SzZ: Csomagolóanyag nem volt egy ideig tavaly tavasszal. A mi csomagolásunk műanyaggranulátumból készülnek, ami egy kőolajszármazék. A koronavírus hatására annyira alacsonnyá vált az olaj ára, hogy a finomítók ideiglenesen bezártak, így műanyagból is kevesebb készült.
Hogyan oldották meg a hiányt?
SzÁ: Jól fizető cég vagyunk és tudunk előre fizetni, így sikerült bevásárolni még a hiány előtt a csomagolóanyagból.
SzZ: Most papírból van hiány, így abból kell előre bevásárolni.
2021-ben mi jelenti a legnagyobb gazdasági akadály a vállalatnak?
SzZ: A forgalmat tekintve a 2020-as kiemelkedő évhez képest kis mértékben, de tudtunk növekedni. Ugyanakkor mindennek egyszerre, jelentős mértékben emelkedik az ára, amire korábban nem volt példa.
Sajnos ennek egy részét tovább kell hárítanunk kiskereskedelmi partnereink felé.
SzÁ: Az erős infláció következtében egyre inkább nyitunk az exportpiacok felé, mivel külföldön nagyobb árréssel tudjuk eladni a termékeinket.
Mekkora részét teszi ki az export a forgalomnak?
SzZ: Egyelőre 10 százalék körüli, de folyamatosan növekszik az export aránya. Komoly előrelépéseket értünk el Olaszországban és Izraelben.
Izrael, hogy jött a képbe?
Az izraeli partner egy olyan terméket keresett, amivel a helyi piacon az Unilever hasonló termékének akart konkurenciát teremteni. Megnéztek több cseh és lengyel partner. Nagyon büszkék voltunk amikor bennünket választottak, ugyanis a termék íze, minősége mellett a gyárunk tisztasága is imponáló volt nekik. Kóser gyártás lévén ezek különösen fontosak voltak.
Egyébként az első gyártásunk kifejezetten izgalmasan alakult tavaly év elején. Már a pandémiás pánik jelei jelentkeztek, amikor megérkezett a Rabbi kóserelni. Sajnos éppen ekkor jelentkezett egy komolyabb műszaki probléma, hirtelen meg kellett szervezni egy éjszakai műszakot is. A konténer már a raktár előtt állt, de közben az utolsó csomagokat még gyártottuk. De sikerült és mindenki nagyon boldog volt végül.
Merre tart a magyar élelmiszeripar?
SzÁ: Az egészséges életmód és táplálkozás egyre inkább előtérbe került. Folyamatosan jelennek meg az időszakos diéták és egyre többen keresik a vegán termékeket. A kereslet átalakulását követve a termékeink nagy része már gluténmentes.
Mi a jó marketing?
SzZ:
Sokan akár egy bírságot is bevállalva olyan védjegyeket, matricákat tesznek a csomagolásra, ami nem felel meg az élelmiszeri törvénynek.
A vegánság inkább marketingfogás vagy egy valóban érintetlen piac?
SzÁ: Az élelmiszeriparban most minden erről és a mindenmentességről szól. Húsipari gyártók reklámozzák a gluténmentességet, pedig a húsnak alapvetően nincs köze a gluténhoz, de ugyanezt tapasztalhatjuk a müzliknél is csak a vegánsággal, de sokszor
Greenwashing: a marketingnek egy olyan formája, amelyben a zöld PR -t és a zöld marketinget megtévesztően használják arra, hogy meggyőzzék a nyilvánosságot arról, hogy egy szervezet termékei, céljai és politikája környezetbarát.
SzZ: Kissé félrevezetőnek érzem. hogy a snack termékek csomagolására ráírják, hogy nem olajban sült és ettől a fogyasztó azt hiszi, hogy egészséges chipset enni. Szerintem ennél tovább kellene tartania egy gyártó felelősségének. Mi például sok évvel ezelőtt különválasztottuk a gluténmentes termékek gyártását, az adott üzemben csak ilyen termékek készülnek. Ez mondjuk olyan, hogy
Azért mert ez egy elvi kérdés is. Más az, ha mondjuk egy tradícionális húsipari cég felépít egy külön üzemet erre a célre.
Önök is felültek erre a vonatra?
SzZ: Idén elkezdtünk zöldborsóból és lencséből extrudált kenyeret készíteni. Ezt Veganpro-nak neveztük el, mert a ezen alapanyagok illetve barnarizsliszt felhasználásával a magas fehérje tartalmat tisztán növényi fehérjével értük el. Mivel idén 35 éve gyártunk extrudált termékeket ezt egy fontos innivációnak érezzük.
A magyar fogyasztók már tudatosan keresik a hazai termékeket?
SzÁ: Ez a kormányzati narratíva és valóban sokkal tudatosabban keresik a magyar fogyasztók a hazai termékeket, de még nagy a mozgástér. Úgy vesszük észre, hogy a fogyasztónak elsősorban az ár a fontos, utána a minőség és csak ezután jön a hazai termék.
SzZ: Nagyon jó irányba haladunk, a Magyar Termék védjegy is sokat jelent, rengeteg közösségi kampány volt és a koronavírus alatt az emberek felismerték a hazai értékeket.
Csak a fogyasztói magatartásnak kellene megváltozni?
SzZ: A magyar termelőknek is sokat kellene fejlődni. Egy jó minőségű termékkel, jó márkával nem jelenthet problémát a multik polcaira való bekerülés. Jelenleg is számos fejlesztési forrás elérhető termelési folyamatok fejlesztésére, eszközbeszerzésre, azonban ezeket csak jól megalapozott projektekre és nyereséges cégeknek érdemes megítélni. A kormányzatnak nagy szerepe és felelőssége is van ebben.
Miért nem tudnak a magyar gyártók bekerülni a multik polcaira?
SzZ: Nagyon sok feltételnek kell megfelelni, de ha a fogyasztók keresik a márkát, akkor azt a multik is keresni fogják és egyenlő partnerekké válhatunk.
SzÁ: Számunkra előnyt jelent, hogy az Abonett egy régi és jól ismert márka. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy
bár a multik is egyre jobban keresik a magyar termékeket, szemmel látható a javulás.
Másik gyártó is készít extrudált kenyeret Magyarországon?
SzÁ: Nincs itthon még egy olyan gyártó, mint mi.
A hazai élelmiszerpiacon mekkora a verseny?
SzZ: Ha leszűkítjük a kenyéralternatívák piacára, amin mi is vagyunk, akkor ott óriási a verseny.
Magyar cégek vagy inkább külföldi cégek jelentik a konkurenciát?
SzZ: Túlnyomó részben külföldi, de minket már felismernek a piacon és
Az extrudált kenyér egybecseng az egészséges életmóddal, ez minden esetben így van?
SzZ: Attól, hogy extrudálunk valamit még nem lesz egészséges a termék, minden az alapanyagokon múlik. Mi teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú gabonalisztekkel dolgozunk és nem adunk hozzá ízfokozókat és színezékeket.
Mi volt a legextrémebb termékük?
SzÁ: Folyamatosan kísérletezünk a különféle ízekkel, de talán az indiai fűszerezések, a ragi, achai volt a legextrémebb, de ezekből nem lett új termék végül. Nagyon jó közösséget építettünk ki az évek alatt és rengeteg képet kapunk fogyasztóinktól az otthoni készítményekről. Volt, aki mákosgubát, tiramisut vagy éppen lasagnet csinált Abonett kenyérből.
SzZ: A jövőre nézve
Már most egyszerű lenne a gyártása, mivel granulátumként lehet megvásárolni az alapanyagot, amit csak bele kell építeni a gyártásba.
Felkészült már a magyar piac a rovarokra?
SzZ: Az EU-ban már jóváhagyták, de
A klímaváltozás hatására 2030-ig teljesen megváltozhat a magyar mezőgazdaság, a kukoricát és a krumplit is egyre nehezebb lesz megtermelni az időjárás miatt.
Helyi termelőktől szerzik be az alapanyagokat?
SzÁ: A gabonát igen, hiszen az Alföld közepén vagyunk, így biztosítva van a mennyiség és a minőség is.
SzZ: Nagy előny volt számunkra a hazai beszállítókkal való együttműködés, mivel a gabonaszállítmányokkal nem volt gond a koronavírus alatt sem.
Van még tér a bővülésre?
SzÁ: Ahol tudtunk ott automatizáltunk. Sajnos az élelmiszeriparban nem térülnek meg olyan hamar az ilyen beruházások, mint az autóiparban. Éppen ezért nagyon jól jönnek a támogatások, de még így is
Hányan dolgoznak a vállalatnál?
SzÁ: 48 munkatárssal dolgozunk együtt, két műszakban.
Tudják kezelni a munkaerőhiányt?
SzZ: Van egy stabil mag, akik több mint 10 éve az üzemben dolgonak. Az új belépők körében nagyobb a fluktuáció. Betanulási programokkal igyekszünk megtartani őket, de ez egy folyamatos dilemma sajnos. A munkaerőhiány kezelésére hallunk extrém példákat. Pédául Nepálból és a Fülöp-szigetekről érkezett munkaerő ismerős cégekhez. Az új kollégák alaposan felrázták az állóvizet, adott esetben sokkal hatékonyabban dolgoztak.
SzÁ: További nehézség lehetett volna számunkra, hogy Abonyban megjelent két multicég, akik komolyan vadásztak mindenkire. Nagyon jó visszajelzés volt, hogy tőlünk nem mentek el máshová és egy gyors kutatás azt is visszaigazolta, hogy a bérezésünk is versenyképes.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
