Amíg a 2010 előtti baloldali gazdaságpolitika a megszorításokról és adóemelésekről szólt, addig a jobboldali kormány csökkentette a háztartásokra nehezedő terheket – fedte fel Dr. György László államtitkár a múlt hét kedden megosztott Facebook-bejegyzésében az Eurostat adataira mutatva. Elemzésünkből kiderül, miként pörgette fel a jobboldali adócsökkentés a gazdaság motorját, és mit gondolnak erről olyan nagy nemzetközi szervezetek, mint az IMF.
A jobboldali kormány az adócsökkentés politikájában hisz, amelyre a 2010-es évek elején kétkedve figyeltek az olyan nemzetközi szervezetek, mint az IMF. Akkoriban a nemzetközi pénzügyi szervezet megszorításokat javasolt Magyarországnak, de a kormányzat nem megszokott módon előre menekült és elkezdett adókat csökkenteni, a vállalatait helyzetbe hozni. Ez a gazdaságpolitika olyannyira eltért a fősodortól, hogy rá is sütötték az „unortodox” jelzőt.
Valójában egy hazai érdekeket szem előtt tartó, patrióta gazdaságpolitikát valósított meg a kormány. Ennek köszönhetően évről évre erőteljes gazdasági növekedés köszöntött be hazánkban, az eredmények fényében az IMF sem tudott mást tenni, mint elismerni a magyar gazdaságpolitika működőképességét. A Makronómnak az IMF igazgatóhelyettese elmondta,
György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a múlt hét kedden megosztott Facebook-bejegyzésében az Eurostat adataival rámutatott, hogy 2009 és 2020 között Magyarországon csökkent a 3. legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóelvonás.
ha 2010 után a baloldali kormány alatt tapasztalt szinten maradtak volna az adók, akkor 2020-ban 1200 milliárd forinttal több adót szedett volna be az állam a családoktól és a vállalkozásoktól.
Ez háztartásonként évente akár közel 300 ezer forintot jelent!” – húzta alá.
György László kitért arra is, milyen adók csökkentek 2010 óta:
„Ne feledjük: 2002 és 2010 között a baloldal folyamatosan emelte az adókat, nehéz helyzetbe hozva ezzel a családokat és a vállalkozásokat. A jobboldal ezzel szemben 2010 óta következetesen csökkenti az adókat. Ez az az út, amelyen tovább kell mennünk annak érdekében, hogy a vállalkozásaink számára versenyképes, a családjaink számára pedig magas béreket és emelkedő életszínvonalat eredményező gazdasági környezetet teremtsünk” – zárta elemzését az államtitkár.
Borítókép: MTI/Komka Péter
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forinttal nőtt a háztartások jövedelme.
A magyar lelket nem értő nevetgélők úgy hitték, ők a korszellem – de aztán kiderült, hogy a magyarok többsége ezt a hármasságot vallja. Ungváry Zsolt írása.
A publicista arra sajnos nem tért ki, hogy az állapotos Varga Judit meglökése úgyszintén kívül esik-e a bántalmazás általa elképzelt körén.
Andrij Lunyin parádézott.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
