Az infláció miatt lakásba fektetnének a németek
A fogyasztói árak éves szinten több mint 5 százalékkal, a német termelői árak pedig februárban csaknem 26 százalékkal emelkedtek, ami 1949 óta a legmagasabb áremelkedés.
Ez akkor jelent problémát, ha a német háztartások közel 3 billió eurónyi vagyona készpénzben és bankbetétekben van elhelyezve, így valószínűleg egyre több német fekteti majd ingatlanba a megtakarított készpénzét.
Akik a lakhatásban keresik a megváltást, tudják, hogy meglehetősen későn csatlakoznak a bulihoz. A lakásárak már több mint egy évtizede emelkednek, és az utóbbi időben az ütem felgyorsult: az Europace német lakásárindexe februárban majdnem 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. Eva Grunwald, a Postbank ingatlanügyekért felelős vezetője úgy véli, hogy
a legutóbbi emelkedés az inflációnak és az emelkedő kamatok okozta aggodalomnak tudható be.
A növekvő építési költségek és az új lakások hiánya is felfelé tolja az árakat, a német bérbeadók pedig vonakodhatnak az eladástól, mivel a készpénzes bevétel gyorsan veszít az értékéből – a Scout24 SE népszerű német ingatlanportálon a hirdetések száma tavaly 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Inflációs spirálba kerülhetnek a pánikoló németek
„Rövid távon arra számítok, hogy az inflációs szorongás további pánikvásárlásokat fog gerjeszteni, ami pedig tovább fokozza a világjárvány által kiváltott ingatlanőrületet” – állítja a Bloomberg hírportál.
Ez azt eredményezheti, hogy a lakásárak túllépik a pénzügyi fundamentumok által indokolt szintet, ami pedig növeli az árkorrekció kockázatát – amennyiben ez bekövetkezik,
a vásárlók valóban aggódhatnak majd az ingatlanok elszálló ára miatt.
A Bloomberg újságírója saját tapasztalatait is elmondta:
„Amikor 2008-ban Berlinbe költöztem, a helyiek ritkán beszéltek a lakásárakról. Az ingatlanpiac évek óta csendesedett, a bérleti díjak pedig hihetetlenül alacsonyak voltak” – mondta Chris Bryant, majd folytatta: „Utólag visszagondolva, az egy fantasztikus időszak volt a lakásvásárláshoz. Azóta a csökkenő jelzáloghitel-kamatlábak és a városi lakások iránti erős kereslet elképesztő fellendülést eredményeztek. A lakásárak átlagosan több mint kétszeresére emelkedtek, Berlin és más nagyvárosok divatos területein pedig még ennél is nagyobb mértékben. Bár a lakásépítés fellendült, az évente elkészült mintegy 300 000 lakás 25 százalékkal elmarad az új kormány célkitűzésétől.”