A bosznia-hercegovinai Mostarban megnyitotta kapuit a nyugat-balkáni régió egyik legjelentősebb üzleti eseménye, a 23. Nemzetközi Gazdasági Vásár, amely méltán tart számot a nagyközönség érdeklődésére is. Idén Magyarország díszvendégként mutatkozik be, ami egyben bizonyítja, hogy a balkáni térséggel folyamatosan mélyülő üzleti kapcsolatok következtében – közös gazdasági erőtér teremtésével – Magyarország Bosznia-Hercegovina egyre fontosabb kereskedelmi együttműködő partnerévé vált az utóbbi időben. A Makronóm tudósítása a helyszínről.
Az idei évben ismét Magyarországot érte a megtiszteltetés, hogy partnerországi szerepet töltsön be Bosznia-Hercegovina egyik legrangosabb gazdasági eseményén, a 23. Mostari Nemzetközi Gazdasági Vásáron. Az elmúlt években elmélyülő magyar-bosnyák gazdasági kapcsolatok növekvő tendenciája mellett még számos kiaknázatlan terület feltérképezése vár a magyar vállalkozókra. Ezért a vásári jelenlét egyik fontos feladata, hogy a bosnyák állami és vállalati szféra képviselői megismerkedhessenek a magyar fókuszágazatokban rejlő együttműködési lehetőségekkel a rendezvény során.
A kiállításon nagy hangsúlyt kap a magyar mérnöki megoldások bemutatása, különös tekintettel a vízgazdálkodás, a szennyvíz- és hulladékgazdálkodás, valamint a megújuló energiák területére, illetve több olyan innovatív cég is képviselteti magát, ahol a mezőgazdaság fenntarthatóságát igyekeznek erősíteni.
A kiállítás megnyitóján részt vett:
Fadil Novalic, a Bosznia-hercegovinai Föderáció elnöke,
Zoran Tegeltija, a Bosznia-hercegovinai Minisztertanács elnöke,
Ana Brnabic, a Szerb Köztársaság miniszterelnöke,
Andrej Plenković, a Horvát Köztársaság miniszterelnöke és
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.
Szijjártó Péter keddi üdvözlő beszédében elmondta, hogy a Közép-Európában élők átérzik a nyugat-balkáni integrációs folyamat fontosságát. Kifejezte sajnálatát, hogy az Európai Unió egyes tagállamai és a brüsszeli intézmények esetében ez a megértés nem mindig teljes. Magyarország elfogadhatatlanul lassúnak tartja a Nyugat-Balkán integrációját. Brüsszel stratégiai hibát követ el azzal, hogy ezt az integrációs folyamatot nem gyorsítja fel, és ez káros a regionális stabilitás szempontjából is, vélekedett.
A magyar külügyminiszter szerint
Venni kell a fáradságot, hogy ide jöjjenek, megértsék és átlássák az itteni helyzetet. Ha idejönnek, talán megértik azt is, hogy az itteni, demokratikusan megválasztott politikai vezetőket nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni.
Szijjártó Péter kitért a magyar választásokra is, amiről elmondta, hogy a kormányzó párt sorozatban negyedszer aratott fölényes győzelmet, negyedszer megszerezve a kétharmados többséget. (Ezeket a mondatokat a résztvevők kitörő tapssal jutalmazták.)
A külügyminiszter szerint ez a siker megerősíti a szuverén külpolitikánk legitimitását, amely a nemzeti érdekérvényesítésre épül, és a kölcsönös tisztelet alapján közelítünk minden partnerünkhöz. Ennek a szuverén külpolitikának meghatározó eleme a nyugat-balkáni térség és Magyarország kapcsolatának mélyítése, ahol a cél az európai integráció megerősítése. Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az unióba, Bosznia-Hercegovinának pedig meg kell adni a tagjelölti státuszt.
Szijjártó leszögezte, hogy „ezzel a választási győzelemmel a hátunk mögött, ezt az álláspontot Magyarország még határozottabban fogja képviselni”.
A magyar vállalatok helyi megjelenését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezte, amelynek feladata támogatni a versenyképes hazai termékek és szolgáltatások külpiaci megjelenését, megismertetni az érdeklődőkkel a magyar gazdasági, kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékeket, illetve az új üzleti partnereket kereső sikeres és jelentős magyar vállalatokat.
Az országimázs standnál Magyarország turisztikai, gasztronómiai és gazdaság-fejlesztési portfóliója kerül bemutatásra, míg egy külön stand nyújt lehetőséget a magyar gyártó-, és kereskedő cégeknek arra, hogy a magyar export vezető ágazatai – környezetipar, élelmiszeripar, agráripar, egészségipar – bemutatkozzanak.
A nyitónapon Pál István Szalonna zenekara lépett fel (a vele készült interjúnk itt olvasható).
A Standard and Poor's megerősítette a magyar adósbesorolást, továbbra is befektetésre ajánlja az országot. Nem változott a stabil kilátás sem, azaz közvetlen felminősítésre vagy leminősítésre a közeljövőben nem kell számítani – értékeli a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
„Hát, ez nagyon fog tetszeni otthon a gyerekeknek” – mondta a külügyminiszter.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
A Standard and Poor's megerősítette a magyar adósbesorolást, továbbra is befektetésre ajánlja az országot. Nem változott a stabil kilátás sem, azaz közvetlen felminősítésre vagy leminősítésre a közeljövőben nem kell számítani – értékeli a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Kristi Noem republikánus kormányzó életrajzi könyvében részletesen elmeséli, miként lőtte le az engedetlen családi kutyájukat.
