A folyó fizetési mérleg 2,63 milliárd eurós hiánnyal zárta a második negyedévet. Ugyan a hiány mértéke alig 163 millió euróval nagyobb az első negyedévinél, ám sajnos 1,453 milliárd euróval meghaladja az egy évvel korábbit a jegybank ma megjelent, friss adatai szerint. Ugyanakkor 2,2 milliárd euróval 16,7 milliárd euróra csökkent Magyarország nettó külföldi adóssága, ami a GDP 10,3 százalékát jelenti.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője
Az ország külső pénzügyi helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt külföldi finanszírozási igényt használható. Ez 1,680 milliárd euró volt a második negyedévben, 979 millió euróval nagyobb az első negyedévinél és 1,153 milliárd euróval az egy évvel korábbinál.
A folyó fizetési mérleg egyébként sorban az ötödik negyedévet zárta hiánnyal, a június végén zárult négy negyedévben a hiány összege 10,766 milliárd eurót tett ki. A folyó fizetési mérleg tavalyi hiánya 6,426 milliárd euróra nőtt az előző évi 1,561 milliárd euróról. A tőkemérleg második negyedévi egyenlege pedig 950 millió euró aktívumot mutatott, 816 millió euróval volt kevesebb az első negyedévinél, mivel az Európai Uniótól befolyt tőkeátutalások összege 968 millió euróval 781 millió euróra csökkent.
Az adatokat elemezve, Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője aláhúzta: 2,63 milliárd euró deficit keletkezett a folyó fizetési mérlegben a második negyedévben, ami 1453 millió euró romlás az egy évvel ezelőttihez képest. A tőkemérleggel együtt a külfölddel szemben 1680 millió euró nettó finanszírozási igény keletkezett az egy évvel korábbi 527 millió euró deficittel szemben.
A szakértő szerint az áruk egyenlegének romlását
Ezzel szemben a szolgáltatások – ezen belül az idegenforgalom és szállítási szolgáltatások – fokozatos helyreállása, és az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt, a szolgáltatások egyenlegének többlete 1402 millió euróról 1904 millió euróra emelkedett.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője kiemeli, hogy a felülről számított finanszírozási igény a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1 411 millió eurót,
Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a finanszírozási igény ugyan minimális javulást jelent az első negyedéves, már említett 1,456 milliárd euróhoz képest, azonban éves alapon jelentős, 1,3 milliárd eurós növekedést mutat.
A magyar gazdaság ezzel már ötödik negyedéve mutat külfölddel szembeni finanszírozási igényt, míg azt megelőzően inkább az volt a jellemző, hogy a magyar gazdaság finanszírozta a külföldet.
Molnár Dániel szerint a helyzet javításához egyrészt szükség van az energiaárak mérséklődésére, ami az árumérlegen keresztül javítaná a folyó fizetési mérleg egyenlegét, illetve az Európai Unióval történő megállapodásra, ami pedig a tőkemérleg egyenlegét növelné.
Az MNB jelentése szerint a nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya – a külföldről érkező közvetlentőke-befektetésen (FDI) belül elszámolt adósság nélkül – június végén 16,7 milliárd euró volt, az utolsó négy negyedév összesített GDP-jének 10,3 százaléka.
– emeli ki a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Az elsődleges jövedelmek 1,314 milliárd euró nettó kiáramlása döntően a hazautalt munkajövedelmek 456 millió eurós többletének és a befektetések után külföldre utalt nettó 1,964 milliárd euró nyereségek eredőjeként adódik, amiből a közvetlen működőtőke befektetések után repatriált profit 1,464 milliárd eurót tett ki, 283 millió euróval kevesebbet az egy évvel korábbinál.
Amíg az elkönyvelt profitból az első negyedévben 718 millió eurót, a tavalyi második negyedévben pedig 123 millió eurót visszaforgattak a külföldi befektetők, az idei második negyedévben az újrabefektetett jövedelem soron is negatív egyenleg szerepel, 344 millió euró összegben.
A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője szerint az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását.
Egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt. Másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést.
Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása.
némileg ellensúlyozva az áruforgalmi egyenleg romlását.
A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet. A tőkemérleg pedig az uniós források lehívásának köszönhetően ugorhat meg a következő években, így átmeneti emelkedés után folytatódhat a külső adósság leépülése.
számít Suppan Gergely a folyó fizetési mérlegben, azonban a következő években újra többletet mutathat a folyó fizetési mérleg. Így idén a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a GDP 6,1 százalékát, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási igény idén 5,3 milliárd euró közelébe, a GDP 2,5 százalékára emelkedhet a tavalyi 2,5 milliárd eurónyi, azaz a GDP 1,6 százalékát kitevő igény után. A következő években azonban visszatérhet a külső finanszírozási képesség, ami lehetővé teszi a külső adósság további, nominális csökkentését is.
A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy az egyenleg romlásában a külkereskedelmi mérleg, azon belül is az áruk forgalmának kedvezőtlen alakulása játszott elsősorban szerepet. Ennek hátterében az export éves alapon mért 18,8 százalékos és az import 26,5 százalékos bővülése húzódott meg.
Molnár Dániel azonban aláhúzza:
főként a nagy mennyiségben importált energiahordozók esetében. A szolgáltatások egyenlege ezzel szemben éves alapon javult, amelyben közrejátszott, hogy például a turizmus vagy a szállítási szolgáltatások teljesítményét idén már nem vetette vissza a koronavírus-járvány.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk.
Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
Az indítvány alapján a kormány delegáltjai szorosabb felügyelet alá vonhatnák a jegybank működését.
A nemzetgazdasági miniszter nem ment el szó nélkül a jegybankelnök mai kritikája mellett.
Ismét csökkentette az alapkamatot az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ezúttal 100 bázisponttal, 9 százalékra. Az inflációs folyamatok hozzájárultak a kamatcsökkentés gyorsításáról való döntéshez: az áremelkedés visszatért a jegybanki célsávba. A következő hónapokban tovább folytatódhat a csökkentés, de a jegybanknak oda kell majd figyelnie a német recessziós folyamatokra, valamint az olaj- és üzemanyagárak alakulására.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
