Magyarországon jelenleg a műanyaggyártás mindössze
egy százalékát teszik ki a biológiailag lebontható polimerek, a maradék 99 százalék kőolajszármazékokból vagy egyéb alapanyagforrásokból készül.
Ugyanakkor Európa-szerte egyre erőteljesebb az a törekvés, amely az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonására irányul – árulta el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. divízióigazgatója, Vida Ádám egy szeptember végi szakmai konferencia kapcsán, amelyen a Makronóm is részt vett.
Az egyszer használatos műanyagokkal nem is lenne probléma, ha megfelelő helyre dobnánk, gyűjtenénk, majd újrahasznosítanánk őket. Ám a múltban két generáció oktatásából is kimaradt annak a tudásnak az átadása, hogyan kell felelősséggel bánni a háztartási hulladékkal.
A mintegy száz hazai kutató tudását és munkáját összefogó Bay Zoltán kutatóközpont, gyakorlatilag az alkalmazott kutatással foglalkozó
legnagyobb magyar állami intézet fókuszába a lebomló polimerek fejlesztését helyezi.
A jövőben tehát biológiailag lebontható műanyagok gyártási eljárását próbálják tökéletesíteni.
A biopolimerek egyelőre élelmiszer-alapanyagokból készülnek, vagyis élelemből, ami nyilván nem járható út. Ezért az a cél, hogy
mezőgazdasági hulladékokat, ipari melléktermékeket keresnek. Olyanokat, amelyek élelmezési célokra már nem használhatók, mint például a cirok vagy a lucerna aratást követő végterméke.
Az ilyen alapanyagokból fermentációval (köznyelven: rothadás) tejsavat nyernek, amit elbontanak, ezzel polimert, majd ebből műanyagot nyernek.
Idehaza jelenleg csak koncepció szintjén van biopolimer-gyár
A kutatóműhely fő víziója most az, hogy
előkészítsen egy biopolimer gyárhoz szükséges „összetevőket” tartalmazó tanulmányt,
egyebek mellett a költségekről, az időzítésről, az erőforrásokról, és ezeken túl a karbonlábnyomról is. A kiemelt projektben az összes kutató munkaidejének mintegy felét erre áldozzák.
A 3 esztendeig tartó kutatási projektre pedig nem kevesebb, mint 2 milliárd forint áll rendelkezésére,
melyet egy Nemzeti Kutatási- és Fejlesztési Hivatal (NKFIH) által koordinált körforgásos gazdaság pályázaton nyertek meg. Ennek megfelelő a komposztálás, és így zárulhat a körforgás.
Olasz, német, skandináv minták
A nemzetközi jó gyakorlatok közül Olaszország emelhető ki, ahol a szelektív gyűjtést egy jóval magasabb szintre vitték: ott nem a szokásos műanyag, fém és papír alapon válogatják a szemetet, hanem sokkal alaposabban kigondolt, cizelláltabb rendszer szerint, például annak alapján, hogy az adott hulladék organikusnak tekinthető-e, illetve hogy a kidobandó papír tiszta vagy kevert-e. Továbbá, az olaszoknál biopolimer üzem is létezik; ezen túlmenően a német és a skandináv példákat is alaposan megvizsgálják.
A fő cél,
hogy ez a használati arány a mai egy százalékos biopolimer arány helyett öt-tíz százalékra nőjön egy hazai gyár elindulását követően.
(Fotó: Pixabay)