Rohamosan zárkózik fel Nyugathoz Közép- és Kelet-Európa, ez pedig egyre több befektetőt vonz a régióba – derül ki egy amerikai tanácsadó friss kutatásából. A térségre jellemző (makro)gazdasági stabilitás, kedvező vállalkozási környezet és tehetséges munkaerő azok a tényezők, amelyek a régiót a befektetők kedvencévé teszik majd a jövőben, mutat rá a bostoni székhelyű vállalat.
A magántőke-befektetések erőteljes növekedési időszakába lép Közép- és Kelet-Európa, leküzdve a geopolitikai és makrogazdasági turbulenciák hatásait, jelenti a Bain & Company nevű tanácsadó friss elemzésében.
A bostoni székhelyű vállalat kutatásában nyomon követte a magántőke-ökoszisztéma fejlődését Közép- és Kelet-Európában az elmúlt két évtizedben, és arról számol be, hogy
a régió gazdaságai a jövőben is dinamikusabban fejlődnek, mint a fejlett nyugat-európai piacok,
miközben azt is leírja, hogy nagy előnyökkel járhatnak azon befektetők, akik kihasználják ezt a felfelé mutató tendenciát.
A Bain & Company hangsúlyozza, hogy a régió még mindig lényeges lemaradással néz szembe a kontinens nyugati részéhez képest: Nyugat-Európában az egy főre jutó GDP 43 000 euró, míg Közép- és Kelet-Európában mindössze 14 000 euró, ami jelentős további mozgásteret kínál a konvergenciához.
Továbbá a befektetések terén is van hova fejlődni: a magántőke-befektetések Közép- és Kelet-Európában átlagosan mindössze 0,2 százalékot tesznek ki a GDP arányában, szemben a nyugat-európai 0,8 százalékkal – mutat rá a kutatás.
A jelek viszont biztatók. Egyrészt az üzleti környezet exponenciális javulást mutatott az elmúlt években: a kormányok leküzdötték a bürokrácia sok akadályát , egyszerűsítették a törvényeket, és leépítették a külföldi befektetéseket akadályozó korlátokat, aminek eredményeképpen a régió gazdaságai az elmúlt 10 év során csaknem felzárkóztak Nyugat-Európához a Világbank (World Bank) üzleti környezetet vizsgáló index (Eease of doing business index) rangsorában – emeli ki a jelentés.
Ezen kívül – a kutatás szerint – a régióban tevékenykedő vállalkozók arra számítanak, hogy növekedni fog a térségbe befektetni kívánók száma a befektetések jelenlegi és jövőbeni megtérülési potenciálja miatt. Egyre több határon átnyúló sikertörténet és mind több “regionális bajnok” vállalat jelenik meg Közép-és Kelet-Európában, ami bizonyítja, hogy a vállalkozások nemzetközivé válása könnyedén teljesíthető a régión belül – mutat rá a Bain & Company.
A kutatás szerint a befektetési lehetőségek tekintetében a legfontosabb trendek, amelyek a térséget jellemzik:
Az amerikai tanácsadó hozzáteszi, hogy a rendelkezésre álló jövedelem folyamatos növekedése Közép- és Kelet-Európában lehetővé teszi az új fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok, továbbá a szolgáltatási szektor rohamos növekedését is.
A kutatás arra is fényt derít, hogy
amely ráadásul sokkal olcsóbb is: a munkaerőköltség óránként 11 euró Európa közép-keleti részén, míg Nyugaton ez az érték háromszor annyi: eléri a 33 eurót.
Főleg a technológiai szektor az, ahol a régiónk büszkélkedhet, ugyanis
– mutat rá a Bain & Company.
A Makronóm már korábban is fényt vetett a jelenségre. Ahogyan azt írtuk, a nyugati IT-szektor komoly tehetséghiánnyal küzd, ami továbbra is arra kényszerítheti az iparágban tevékenykedő multinacionális cégeket, hogy régiónkba költöztessék magasabb hozzáadott értékű folyamataikat.
Azt is kiemeltük, hogy a közép- és kelet-európai technológiai piacon a nyugat- és észak-európai országokhoz képest a nemek közötti egyensúly is jobban áll – Romániában és Bulgáriában például sokkal magasabb az szektorban dolgozó nők aránya Európa többi részéhez képest.
Összességében pedig a nők foglalkoztatásának növekedési üteme is magasabbnak tűnik a régión belül, írtuk. Erre mutat rá a Bain & Company alábbi ábrája is.
Ezért sem okozhat nagy meglepetést, hogy a régióban hatalmas beáramlás tapasztalható, ami a multinacionális technológiai vállalatokat illeti, amelyek sok esetben ráadásul kutatási és fejlesztési (K+F) központjaikat is kiszervezték: jelenleg Közép- és Kelet-Európa mintegy 6 300 multinacionális K+F létesítménynek ad otthont a 2010-es 1 700-hoz képest – olvasható a kutatásban.
A jelentés továbbá emlékeztet, hogy a közép- és kelet-európai régió vonzerejének nagy részét az erős makrogazdasági alapok teszik ki – ráadásul úgy tűnik, hogy a térség növekedési üteme a jövőben is meghaladja Nyugat-Európa teljesítményét: Lengyelország 4,2 százalékos és Románia 5,1 százalékos GDP-növekedést prognosztizált 2022-re, szemben az euróövezeti 2,7 százalékkal, mutat rá az amerikai vállalat.
következtet a Bain & Company.
Ezen túlmenően a kutatás hangsúlyozza, hogy Közép- és Kelet-Európa vonzó növekedési profilját a fejlett gazdaságokhoz hasonló stabilitás ötvözi, ami megkülönbözteti ezen államokat a többi feltörekvő gazdaságtól. Mindezt pedig a piac is érzékeli: globális szinten a befektetők közel negyede szerint a régió kínálja a legjobb feltörekvő piaci lehetőségeket, derül ki a kutatásból.
Végül arról sem szabad megfelejtkezni, hogy a térség összesített gazdasági ereje sem kicsi: a Bain & Company rámutat, hogy Közép-és Kelet-Európa 1,3 billiónyi eurós GDP-vel rendelkezik, amely
Mindennek fényében az amerikai tanácsadó kiemeli, nem csoda, hogy a kockázati-tőke területén a közép-és kelet-európai befektetések értéke az egekbe szökött, és 2021-ben elérte a 4,1 milliárd eurót (1640 milliárd forintot), amivel
a régió Európa leggyorsabban növekvő kockázatitőke-piaccá vált.
„Ez a jelentés bemutatja azokat a rendkívül pozitív befektetési fundamentumokat, amelyeket jelenleg Közép-Kelet-Európában mi is látunk” – fejtette ki Małgorzata Bobrowska, a lengyel magántőke- és kockázatitőke-szövetség (PSIK) elnöke.
A közgazdász hozzátette, hogy a befektetők nagyot profitálhatnak a régióban megfigyelhető trendekből, beleértve az EU támogatásokat is – 2007 és 2027 között 584 milliárd eurónyi kohéziós politikai támogatás érkezik a régióba, mutat rá Bobrowska. Ezen túlmenően a gyártás és az IT-kiszervezés (nearshoring), valamint a globális ellátási láncok újraszerveződése, egyszerre a közép és kelet-európai székhelyű vállalatok sikertörténeteivel rendkívül kedvez a régiónak a közgazdász szerint.
Jacek Poświata, a Bain & Company lengyel részlegének ügyvezető partnere pedig rámutatott, hogy a közép- és kelet-európai országok rohamos gazdasági növekedését és felzárkózását Nyugathoz a magasan képzett munkaerő, valamint a kiszervezésbe, az infrastruktúrába és a zöld gazdaságba történő befektetések hajtják.
A közgazdász szerint most rendkívüli lehetőség adódik a befektetők számára, hogy kihasználják e pozitív tendenciát: „a kockázatitőke-piac már most is virágzik, és arra számítunk, hogy ez folytatódni fog, a következő négy évben a befektetések megduplázódnak vagy megháromszorozódnak a nyugat-európai gazdaságokban tapasztalt pályák alapján” – emelte ki Poświata.
(Fotó: 123RF)
És ezek a mostani korlátoltak még mindig nem kezelik a problémát – hanem kreálják. Kirekesztő gondolkodásuknak megfelelően a fő bajnak a jobboldal megerősödését tartják. Ungváry Zsolt írása.
A történelemben alig találunk korokat, amelyek büszkébben moralizáltak volna – azaz morális érvekkel igyekeztek uralmi igényeiket igazolni –, mint a demokrácia kora.
Egyre többen kezdik felismerni, hogy talán mégsem kellene lerombolni a zsidó-keresztény civilizációt. De vajon elegendő-e ez a felismerés? Hajdú Tímea írása.
Szerinte a nyugatiak kettős mércével mérnek Izrael és Irán kapcsán.
A szankciók ellenére Irán a világ egyik drón nagyhatalmává vált.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
