A KSH legfrissebb adatai szerint 652 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány szeptemberben.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A tavalyi azonos időszakhoz képest 2022 szeptemberében 28 százalékkal nőtt a hazai export euróban számított mértéke, ugyanakkor az importé is megugrott, egy év alatt 33 százalékkal.
Regős Gábor elemzésében kiemelte: a felemás kép elsősorban a cserearány romlását és a drága energiaárakat tükrözi, ami miatt a külkereskedelmi hiány éves alapon jelentősen nőtt, ugyanakkor az augusztusi rekordnak már csak a felén állt. Ebben nagy szerepe lehetett a gázárak mérséklődésének – tette hozzá a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A termék-külkereskedelmi egyenleg a tavalyihoz képest 570 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 15, az importoldalon pedig 6,5 százalékkal nőtt.
Suppan Gergely rámutatott: az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. „Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képest olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 6,445 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első nyolc hónapban, azaz a romlás szignifikáns, 85 százalékáért felelős.”
A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője azt is kiemelte, hogy
bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. „A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja” – tette hozzá.
Idén szeptemberben a termékkivitel értéke 13 milliárd 214 millió eurót (5362 milliárd forintot), míg a behozatalé 13 milliárd 867 millió eurót (5636 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi hiány így 652 millió eurót (274 milliárd forint) tesz ki. A kivitel 76, a behozatal 67 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le.
Előrejelzésében Suppan Gergely úgy fogalmaz: a beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére lehet számítani a következő hónapokban, amit az ellátási problémák, a csiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásának köszönhetően. „A háború és a gázárak elszállása miatt azonban idén a várakozásunk szerint 8-8,2 milliárd euró hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,62 milliárd euró többlet után.
A kivitel kilátásait lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatják a vásárlóerőt.
A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege” – mutatott rá az elemző.
Regős Gábor szerint a friss adatokból az látszik, hogy a külkereskedelmi egyensúly helyreállítása nehéz feladat lesz, bár segítheti az exportteljesítmény növekedése vagy a csökkenő beruházások miatt az import mérséklődése,
„Ez azért is szükséges, mert a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan nem maradhat az idénre várható magas szinten. Itt jelentős javulásra van szükség, amely a gazdasági folyamatok alapján várhatóan be is következik” – emelte ki a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Fotó: 123rf
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.
Andrij Lunyin parádézott.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
