A magyar kkv-kat jelentős mértékben érinti az energiaválság, de működésük befejezését nem tervezik. Mint a kutatásból kiderült: jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni a kihívásokkal.
Halaska Gábor írása a Makronómon.
A Makronóm Intézet a makrogazdasági elemzéseken és prognózisokon túl havi rendszerességgel tematikus felméréseket, primer adatfelvételes kutatásokat is végez hazai vállalatok körében. Legutóbbi kutatásukban a globális energiaválság magyar cégekre gyakorolt hatásait vizsgálta meg az intézet.
A fiss kkv felmérés leglényegesebb megállapítása, hogy a megkérdezett vállalkozások 43 százalékát súlyosan érinti az energiaválság.
A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a gáz ára a megkérdezett cégek mintegy fele esetében legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a vállalkozások – mondta el Purczeld Eszter, a Makornóm Intézet vezető elemzője.
A kutatás fontos megállapítása az is, hogy a vállalkozások jellemzően működési költségeik lefaragásával és energiahatékonysági beruházások megvalósításával terveznek megküzdeni az emelkedő energiaárakkal, elbocsátásokban vagy tevékenységük végleges befejezésében nem gondolkodnak. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a felmérés legfontosabb megállapításait.
A Makronóm Intézet kkv felmérésének fő eredménye, hogy rávilágít: a kis- és középvállalkozások 43 százalékát kifejezetten súlyosan érinti a globális energiaválság, de – szerencsére – tevékenységük befejezését a megkérdezettek közül senki nem tervezi. A Makronóm Intézet száz hazai, jól teljesítő cég megkérdezésével készítette el felmérését.
A megkérdezett, döntően feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások jellemzően
Mennyit nőtt a gáz ára?
A gáz ára a cégek mintegy felénél legalább a háromszorosára nőtt, ahogyan az áramár esetén is hasonló értékekről számoltak be a megkérdezett cégek.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
A kérdésekre válaszolva: az energiaválság negatív hatásait a vállalkozások elsődlegesen a működési
költségek csökkentésén keresztül kívánják mérsékelni.
A megkérdezettek közel fele a működési költségek lefaragására törekszik, a kutatásban részt vevő kkv-k csupán 6 százaléka tervez időszakos vagy teljes leállást. Ahogy már utaltunk rá: szerencsére a tevékenység végleges befejezését senki nem említette, mint lehetséges opció, ez jól látható az alábbi ábrán is.
A vállalkozások jellemzően képesek a megnövekedett költségeiket a fogyasztói áraikban érvényesíteni. .
A kkv-k 22 százaléka ezt közel teljes mértékben meg is tette, csupán 15 százalékuknál nem történt meg a költségek valamilyen mértékű áthárítása a fogyasztók felé.
A válaszadó vállalkozások 47 százalékánál nincs megújuló energiaforrás, akiknél van, ott a napenergia a legjellemzőbb, melynek arányai az alábbi ábrán láthatók.
A fentiekhez hozzátartozik, hogy jelentős volumenben a már teljesült, illetve tervezett energetikai beruházások – többek között a napelem és hőszivattyú telepítések – miatt a következő időszakban
Ugyanakkor ezt a folyamatot a jogszabályi előírások és a hálózati kapacitások befogadóképessége erősen korlátozhatja.
A vállalkozások elsődleges megújuló energiaforrása tehát a napenergia. Amint fent is látható, a felmérésben résztvevők 53 százaléka rendelkezik megújuló energiaforrással, amely jellemzően napenergiát jelent, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító vállalkozások több mint fele a teljes energiafogyasztásuk kevesebb mint 25 százalékát tudja csak ilyen módon biztosítani.
3. A vállalkozások többsége tervez energiahatékonyság-javítást, a napelem a favorit
Kiemelendő, hogy a kialakult energiaválság ellenére a vállalkozások közel negyede (24 százalékuk) nem tervez bevezetni energiahatékonysági intézkedéseket, ám a többség, akik terveznek ilyen beruházást, ott jellemzően napelem telepítésen gondolkodnak.
A következő időszakban tehát számos energiahatékonyság-növelő beruházás várható. Az ilyen beruházáson gondolkodó vállalkozások több mint fele napelemek telepítését, 33 százalékuk energiatakarékos eszközbeszerzést, 26 százalékuk pedig hőszivattyú telepítését tervezi, ahogyan az alábbi ábrán is látható.
4. A kkv-k egyre energiatudatosabbak
A fenti megállapításokkal összecseng, hogy a vállalkozások fele azt gondolja magáról, hogy energiatudatos. Mi több: 63 százalékuk készít rendszeresen belső jelentést saját energiafogyasztásáról, azaz tudatosan követik a vállalati energiafelhasználás alakulását.
Ennél jelentősebb erőfeszítést a kkv-szektor nem nagyon tesz jelenleg, mert a megkérdezett vállalatok mindössze 14 százaléka rendelkezik úgynevezett fenntarthatósági cselekvési tervvel.
Emiatt a vállalkozások esetében ellentmondás érződik az energiatudatosság értelmezése terén. Összességében ugyanis a vállalkozások 50 százaléka energiatudatosnak vallotta magát, ám rájuk igaz az is tehát, hogy 86 százalékuk nem rendelkezik fenntarthatósági cselekvési tervvel – állapítják meg a Makronóm Intézet szakértői.
A téma a Makronóm Intézet honlapján jelent meg, a Makronóm Intézet Gazdasági Monitor című havi elemzésében.
Korábbi cikkeink a Makronóm Intézet friss, 2023. januári Gazdasági Monitor elemzésének megállapításai kapcsán:
– Rendkívül magas a foglalkoztatottság, alacsony a munkanélküliség Magyarországon
– Most még nehéz elhinni, de az év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció
– Magyarország idén is növekedhet, részben e támogatásoknak köszönhetően
– Jelentős geopolitikai kockázatok mellett is bővülhet idén a világgazdaság
(Címlapfotó: 123rf.com)
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Budai Gyula hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést, mert információi szerint a Lánchíd-felújításból „kiszivattyúzott” másfélmilliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházán landolhatott.
Nyugat-Európában az energiaárak valóban az egekbe szöktek.
Szolgálatba álltak Közép-Európa legmodernebb hajói.
Úgy tűnik, hogy március 26. idén igen nagy nap lesz.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
Eljött a pillanat, Dopeman végre keményen kiütötte a nagyszájú megmondóembert.
