Hatalmas régiós startupprogram indult, de az innovációs kihívások óriásiak

2023. február 16. 11:07

Igazi vízfej a startup és a magántőke világában az EU nyugati és északi fele, az európai kockázatitőke-befektetések 80 százaléka onnan származik. Eközben Közép- és Kelet-Európa csak 3,6 százalékot vonz. A hazai szakértők üdvözlik a brüsszeli, Beyond nevű kezdeményezést, de lelkesedésük visszafogott.

Halaska Gábor írása a Makronómon.

írása a Makronómon.

Igen hangzatos elvek és mindenképpen jó célok mentén indult el pár hónapja Brüsszel Beyond nevű, igen átfogó és nagyszabású startup kezdeményezése. Kérdés, hogy a látványos ígéretek a kis innovatív kkv-k vagy a nagyobb, már igen erős régiós és magyar startupok, az úgynevezett scaleupok világában hoz-e érdemi változásokat, vagy csak egy újabb EU-s látványprojek indul. Nézzük, miről is van szó pontosan.

A minap a magyar startup világról is megjelent egy igen fontos elemzés, mégpedig a neves tanácsadó vállalat, a McKinsey tollából. Az iparág iránt érdeklődőknek „kötelező olvasmány”, és természetesen a közeljövőben részletesen fel is dolgozzuk ezt a tanulmányt.

, mégpedig a neves tanácsadó vállalat, a McKinsey tollából. Az iparág iránt érdeklődőknek „kötelező olvasmány”, és természetesen a közeljövőben részletesen fel is dolgozzuk ezt a tanulmányt.

Az EU hivatalos oldalain is elérhető a program részletes leírása, de célravezetőbb az egyik nemzetközi szakportál, a Sciencebusiness.net írása, ahol elemzést és értelmezést is találni a programról.

E szerint az EU-s Beyond kezdeményezés fő célja, hogy szorosabb kapcsolatokat teremtsen a befektetők, az akcelerátorok (meghatározását lásd a keretes írásban) és az alapítók között, és csökkentse a szakadékot az érett és a feltörekvő startup ökoszisztémák között. Az elemzés azt a kerekasztal beszélgetést idézi, amelyben a Beyond konzorcium tagjai, újságírók és érdeklődő partnerek vettek részt a Slush nevű éves startup és technológiai rendezvényen, amelyet tavaly novemberben tartottak Helsinkiben.

Mi az az akcelerátor?
Egy-két, de legfeljebb hat hónapig tartó startupoknak szóló üzleti gyorstalpaló programok, amelyeket független szervezetek tartanak. Rengeteg ilyen hazai és nemzetközi “képzőhely” van, amelyek legfontosabb célja, hogy felgyorsítsák (innen az akcelerátor kifejezés) a kezdő startupok fejlődési ütemét. A lényeg itt a szakmai mentoring és a kapcsolatépítés, a friss, fiatal cégeket itt már sikeres vállalkozók és szakértők “terelgetik”. Így a startupperek főként a mentorok segítségével dolgozhatják ki vagy finomíthatják üzleti tervüket, stratégiájukat vagy fejleszthetik terméküket, szolgáltatásukat. Mindemellett a legtöbb ilyen program kis összegű befektetéseket is ad az első hónapok “átvészelésére”. Az USA-ban a legismertebb akcelerátor és korai fázisú befektető az Y-Combinator, a Techstars, a MassChallenge, vagy a 500 Startups. Itthon a BNL Start, az MKB Fintech Lab, az OTP Startup vagy az OXO Labs a legismertebbek, de tucatnyi erős program van idehaza is, akár például a Hiventures szervezésében is. Jellemzően 100-500 ezer eurós magvető tőke kapható ilyen formában itthon és külföldön is, de fontos, hogy ezek a formációk szinte mindig kis tulajdonrészt (7-10, legfeljebb 20 százalék körül) kérnek csak a szolgáltatásaikért cserébe.

Visszatérve a Beyond nevű EU-s projektre: itt az akcelerátorok és befektetési alapok konzorciuma azt reméli, hogy a most indított platform elősegíti végre Kelet-Közép Európában is egy jobban összekapcsolt rendszer kialakítását, mégpedig az új vállalkozások finanszírozása terén, csökkentve tehát a szakadékot a nyugat-európai és észak-európai érett startup ökoszisztémák, valamint a közép- és kelet-európai feltörekvő startup ökoszisztémák között.

A Beyond elnevezésű platformot 2022 végén indította el öt európai befektetési és akcelerátor cég (dán, lengyel, spanyol, lett és bolgár cégek, szervezetek) a 2014-2020-as Horizont 2020 K+F program EU-s forrásainak segítségével. (A program részletei ezen a linken érhetők el.)

Ahogy a fent említett kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: a cél valójában a labdarúgó UEFA Bajnokok Ligája, Európa elit klubcsapatainak tornáját, pontosabban ennek üzleti akcelerátor megfelelőjét megteremteni. Mégpedig azáltal, hogy a Beyond összekapcsolja a startupokat, befektetőket, akcelerátorokat és üzleti mentorokat az egész EU-ból, és “olyan keretet biztosít a bizalomnak, az együttműködésnek és az erőforrások megosztásának, amely felemeli a feltörekvő szereplőket, így az egész ökoszisztéma erősebbé válik” – fogalmazták meg mottójukat.

A Beyond tanúsítványokkal látja el az EU tagországok egyes akcelerátorait, elősegítve ezzel egy strukturált rendszer kialakulását, és létrehozva egy csatornát a Beyond platform, az akcelerátorok és a startupok közötti pénzáramláshoz. A konzorcium természetesen végül egész Európára ki akarja terjeszteni ezt a modellt, de először Közép- és Kelet-Európára összpontosít, amelyet potenciállal rendelkező, de támogatásra szoruló piacnak tekint.

Nagyon kevés forrás jut el hozzánk

Annak ellenére, hogy a régió a vállalati értéket tekintve az egyik leggyorsabban növekvő régió Európában, elmarad Nyugat-Európától a nemzetközi szintű finanszírozás igénylése és elnyerése terén. Az Európai Innovációs Tanácshoz például

476 pályázat érkezett induló vállalkozásoktól a 2023-as első finanszírozási határidejére, és ezeknek csupán 12 százaléka származott az EU-13-aktól, azaz a közép- és kelet-európai tagállamokból.

Az Invest Europe, a magántőke- és kockázati tőkebefektetési cégeket képviselő szövetség legfrissebb adatai szerint az európai kockázatitőke-befektetések 80 százaléka Nyugat-Európából és az északi országokból származik. Eközben Közép- és Kelet-Európa csak 3,6 százalékot vonz.

Peter Torstensen, az egyik alapító cég, az Accelerace (amely egy skandináv akcelerátor) vezérigazgatója elmondta: azért is választották az EU keleti régióját a Beyond projekt elindításához, mert ez a régiós piac a tőke szempontjából alulfinanszírozott: “Így a kapcsolatok, amelyeket mi tudunk biztosítani a fejlettebb ökoszisztémákhoz kifejezetten értékesek lehetnek" – tette hozzá a vezérigazgató.

A Beyond idén márciusban rendezi meg első finanszírozási fordulóját, amelyben eddig immár mintegy 100 induló vállalkozás jelezte részvételi szándékát. Torstensen azt szeretné, ha ez a szám végül 1000 fölé emelkedne.

Szkeptikus a hazai szakértői réteg
Az egyik legfontosabb hazai EU-s startup szakértő így kommentálta – név nélkül, kissé sommásan – a kezdeményezést a Makronóm kérdésére: “Nem tudom, hogy ez valóban mit fog eredményezni. Ha a piacra lépést nem segítik, akkor a startupok nem lesznek jobbak.”
De két további hazai piaci szakértő sem sokkal optimistább. Turcsán Tamás Péter, a Pozi.io, a Hackathon-in-the-Box ötletverseny és több más startup projekt, kezdeményezés alapítója, hazai startup szakértő úgy látja: “a Beyond Now nagyon szimpatikus kezdeményezés, de nem nagyon látom, hogy miként is teremt majd hidakat az európai ökoszisztéma szereplői között. Az európai ökoszisztéma rendkívül fragmentálódott. Főleg a nyelvi korlátok miatt nem egységes piac. Mindezt a képet árnyalja, hogy az amerikai projektek többségének elég a működéséhez a saját országukban kínálkozó üzleti lehetőség” – fejti ki.
"Nem meglepetés, hogy a nyugat-európai befektetők lehetőséget látnak a régióban" – mondta el a Makronóm kérdésre Kövesdi Gábor, aki egy sikeres hazai exit után most egy nemzetközi terjeszkedésre tőkét gyűjtő közösségi piacteret, a Brancsot vezeti. "Az ilyen programokban részt vevő konzorciumok által elérhető források mellett fontosnak tartjuk, hogy a hazai vállalkozói kultúrára is jó hatással legyen a program: a bevezetett keretrendszerek jó orientációt adnak egy növekedő vállalkozásnak, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni, ha nagyobb piacokat akarnak megszólítani és a külföldi befektetők példája a hazai magántőkét is nagyobb kockázatvállalásra inspirálhatja".
Kövesdi Gábor hozzáteszi, hogy a Brancs missziója kicsit más, mint a hagyományos kockázati tőke világa: a Brancs arra épül, hogy a vállalkozások valós piaci teljesítmény alapján kerüljenek kiválasztásra, igazi vásárlók szavazzanak pénztárcájukkal azokra az ötletekre, amelyekben látnak fantáziát. (Egyébként jelenleg a Brancs is befektetőket keres – futó kampányuk kiemelkedő fogadtatásban részesült; olyanok vásároltak részesedést a projektbwn mint Csillag Péter, a Starschema alapítója, Verő Barbara, a Future Proof Consulting vezetője és Szakacsits Szabolcs, a világ egyik vezető számítógépes adatkezelő cégnek, a Tuxerának az alapítója.)
Turcsán Tamás Péter az uniós projekteket üdvözli, azonban hozzáteszi: az EIT (European Institute of Innovation & Technology gyakorlatilag az EU kutatási “hivatala” – a szerk.), mint az Unió egyik legerősebb innovációs kezdeményezése évek óta azon igyekszik, hogy versenyképes startupokat generáljon Európa-szerte. A tematikus ötlet- és startupversenyek sokasága azonban továbbra is csak a győztesekre koncentrál. A Pozi.io alapítójaként egy olyan szemléletet szeretne megvalósítani, amelyben nem győztesek és vesztesek léteznek. Ugyanis a rendezvények és kezdeményezések “nyüzsgő sokasága” sem termel elegendő utánpótlást, működő vállalkozást. A Pozi.io alapítója szerint az egyik legfőbb kihívás, hogy “az ötletek és tehetségek többsége Excel táblázatokban gyűlik”. A startup platformok többsége fizetős, így valódi közösség eddig nem tudott kialakulni. “Mi itthonról az elmúlt két-három évben felépítettünk egy mindenki számára nyitott platformot, ahol már több mint 80 ország tehetségeit és azok projektjeit találhatja meg a startup világ bármely szereplője. Az oldalunk egy nyitott közösség, amelyben mentorok és tehetségek, befektetők és tanácsadók egyaránt megtalálhatók” – hoz egy másik magyar alternatívát a Beyond által is célzott “nagy kérdés” megválaszolására a Pozi.io alapítója. Majd hozzáteszi: egy nagyobb befektetéssel a régió legérdekesebb inkubátorát/akcelerátorát tudnánk létrehozni, mivel pedig európai innováció nem létezhet globális hidak nélkül, ezért is építünk amerikai és ázsiai kapcsolatokat.

Az egyik legfontosabb hazai EU-s startup szakértő így kommentálta – név nélkül, kissé sommásan – a kezdeményezést a Makronóm kérdésére: “Nem tudom, hogy ez valóban mit fog eredményezni. Ha a piacra lépést nem segítik, akkor a startupok nem lesznek jobbak.” De két további hazai piaci szakértő sem sokkal optimistább. Turcsán Tamás Péter, a, a Hackathon-in-the-Box ötletverseny és több más startup projekt, kezdeményezés alapítója, hazai startup szakértő úgy látja: – fejti ki. – mondta el a Makronóm kérdésre Kövesdi Gábor, aki egy sikeres hazai exit után most egy , a Brancsot vezeti. Kövesdi Gábor hozzáteszi, hogy a Brancs missziója kicsit más, mint a hagyományos kockázati tőke világa: a Brancs arra épül, hogy a vállalkozások valós piaci teljesítmény alapján kerüljenek kiválasztásra, igazi vásárlók szavazzanak pénztárcájukkal azokra az ötletekre, amelyekben látnak fantáziát. (Egyébként jelenleg a Brancs is befektetőket keres – futó kampányuk kiemelkedő fogadtatásban részesült; olyanok vásároltak részesedést a projektbwn mint Csillag Péter, a Starschema alapítója, Verő Barbara, a Future Proof Consulting vezetője és Szakacsits Szabolcs, a világ egyik vezető számítógépes adatkezelő cégnek, a Tuxerának az alapítója.) Turcsán Tamás Péter az uniós projekteket üdvözli, azonban hozzáteszi: az EIT (European Institute of Innovation & Technology gyakorlatilag az EU kutatási “hivatala” – a szerk.), mint az Unió egyik legerősebb innovációs kezdeményezése évek óta azon igyekszik, hogy versenyképes startupokat generáljon Európa-szerte. A tematikus ötlet- és startupversenyek sokasága azonban továbbra is csak a győztesekre koncentrál. A Pozi.io alapítójaként egy olyan szemléletet szeretne megvalósítani, amelyben nem győztesek és vesztesek léteznek. Ugyanis a rendezvények és kezdeményezések “nyüzsgő sokasága” sem termel elegendő utánpótlást, működő vállalkozást. A Pozi.io alapítója szerint az egyik legfőbb kihívás, hogy “az ötletek és tehetségek többsége Excel táblázatokban gyűlik”. A startup platformok többsége fizetős, így valódi közösség eddig nem tudott kialakulni.– hoz egy másik magyar alternatívát a Beyond által is célzott “nagy kérdés” megválaszolására a Pozi.io alapítója. Majd hozzáteszi: egy nagyobb befektetéssel a régió legérdekesebb inkubátorát/akcelerátorát tudnánk létrehozni, mivel pedig európai innováció nem létezhet globális hidak nélkül, ezért is

Visszatérve a Beyond projektre: a konzorcium másik célja, hogy az adminisztrációt is gyorsítsa: azaz tízszer gyorsabbá tegye a finanszírozási kérelmeket az induló vállalkozások számára. A svéd iparági szakértő állítja, hogy

egy átlagos startup több mint 150 órát tölt az állami finanszírozási programokra való pályázatok benyújtásával, és ezt szeretné a Beyond most csökkenteni

a OnePass rendszerével, amely valójában egy olyan digitális profil, amelyet a startupok egyszer létrehozhatnak, majd rendszeresen frissíthetnek.

A OnePass – a várakozások szerint – a határokon átnyúló, egyfajta finanszírozási útlevélként fog működni, amely lehetővé teszi az induló vállalkozások számára, hogy egyszeri kérelemmel hozzáférjenek a finanszírozáshoz, a személyre szabott képzéshez és az akcelerációs szolgáltatásokhoz, miközben a bürokrácia nagy részén nem kell átverekedniük magukat.

A befektetők számára a OnePass hozzáférést biztosít az Európa-szerte ellenőrzött, megbízható startupokhoz, elkerülve az ismételt átvilágítás szükségességét. Az akcelerátorok és inkubátorok pedig kvázi összeválogathatják programjaikat a megfelelő pályázókkal. A Beyond pedig megvizsgálja a befektetőket is azért, hogy megbizonyosodjon arról, hogy komolyan gondolják-e az “előválogatott” Beyond startupokba történő befektetést.

Adéla Píchová, a három közép- és kelet-európai régió startupjait tömörítő CEE Startup Network projektkoordinátora szerint a Beyond kezdeményezés érdemesnek tűnik további vizsgálatra. Különösen a finanszírozási folyamatokat felgyorsító OnePass rendszer ötletét emelte ki.

Robert Kowalski, a Gyfted, egy amerikai-lengyel munkaközvetítő startup társalapítója szintén igen érdekesnek tartja a kezdeményezést. A vállalatot a FundingBox, a Beyond másik alapító konzorciumi tagja finanszírozza, amely felkérte a Gyftedet, hogy a Beyondon keresztül hozza tető alá a következő befektetési kört, lényegében tesztelve az új rendszert.

Kowalski szerint az a tény, hogy a Beyond segíthet a startupoknak külföldi befektetésekhez jutni, hasznos lehet Közép- és Kelet-Európa számára. A szakértő a befektetők számára is lehetőséget lát ebben. A távmunka nagyon hamar normává válik azokban az ágazatokban, amelyek ezt lehetővé teszik, például az IT és a technológia területén. Emiatt a tehetségbázis, amelyből a vállalatok válogathatnak, szélesebb lesz, és átnyúlik a határokon – és ugyanez vonatkozik a befektetőkre és az akcelerátorokra is.

Persze a Beyond projekt még korai szakaszban van, de Torstensen úgy véli, a benne rejlő lehetőségek az idén márciusi első finanszírozási körben mutatkoznak majd meg, ahol reményei szerint a résztvevő startupok legalább kétharmada talál befektetőt.

Ahhoz, hogy a Beyond valóban jól visszatükrözze a 32 focicsapatot számláló Bajnokok Ligáját, a jelenlegi öt partnernél nyilván jóval többre lesz szüksége, ezért a Beyond alapítói a következő években dinamikusan bővíteni kívánják a résztvevő akcelerátorok és befektetők számát.

(Címlapfotó:123rf.com)

Schmidt Mária a Tranziton: Szuverenitásunkat azért kell megőriznünk, mert az senki másnak nem fontos (VIDEÓ)

Belföld

A Széchenyi-díjas magyar történész szerint ma Magyarország ugyanabban a helyzetben van, mint a Hunyadiak korában, és a nyugattól most sem kapunk segítséget az országot fenyegető veszéllyel szemben.