Miért nem Kína találta fel a ChatGPT-t?

2023. február 25. 11:13

Kína és az USA hasonlóan fejlődtek a technológia terén még néhány évvel ezelőtt is – de vajon mivel rendelkezik az USA, ami Kínának nincs, és amivel lekörözte a legnagyobb kelet-ázsiai országot? 

2023. február 25. 11:13
null

Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, a technológiai fejlődést illetően Kína egy ütemben halad az USA-val. Az erőviszonyok Kína irányába billentek, mivel bőséges adatokkal, ambíciózus vállalkozókkal, képzett tudósokkal és támogató politikával rendelkezett. Az ország vezette a világot a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabadalmi bejelentések terén.

Mára sok minden megváltozott. A Microsoft – az amerikai technológia egyik jól ismert ikonja – segített az OpenAI nevű startup vállalkozásnak abban, hogy megalkossa kísérleti chatbotját, a ChatGPT-t. A kínai technológiai vállalkozók pedig megdöbbentek. Sokan közülük rájöttek, hogy valójában 

Kína messze le van maradva a mesterséges intelligencia és a technológiai innováció terén.

„Miért nem Kínában találták fel a ChatGPT-t?” – kérdezték. „Mekkora a ChatGPT-szakadék Kína és az Egyesült Államok között?”

Alapvetőbb kérdéseket is feltettek az ország innovációs környezetével kapcsolatban: a mindent eluraló digitális hallgatózás, a pontrendszer és cenzúra, a geopolitikai feszültségek és a kormány növekvő ellenőrzése a magánszektor felett olyan tényezők, amelyek a világban szinte egyedülállóvá teszik Kínát. Csak éppen nem jó értelemben. Vajon ez a túlzott kontroll elhalványítja Kína vonzerejét az innovációk felpörgetett megjelenése számára?

„Bármely jelentős technológiai termék fejlődése elválaszthatatlan attól a rendszertől és környezettől, amelyben működik” – mondta Xu Chenggang, a Stanford Center on China's Economy and Institutions vezető kutatója.

Hogyan csúszott le a technológiai lejtőn Kína?

Az 1990-es évektől kezdve az ország legnagyobb technológiai vállalatai külföldi pénzből finanszírozott magánvállalkozások voltak. A kormány többnyire békén hagyta az iparágat, mivel nem számított arra, hogy ilyen meghatározó eleme lesz a jövőnek.

A 2010-es évek közepére Kína az Egyesült Államokkal vetekedő technológiai hatalommá vált. Akkoriban technológiai vállalataik nagyjából ugyanannyit értek a piacokon, mint amerikai társaik. A kínai vállalatok számos terméke, például a WeChat üzenetküldő alkalmazás és az Alipay fizetési szolgáltatás jobban működött, mint a hasonló amerikai szolgáltatások. A világ minden tájáról özönlött a kockázati tőke. Egy ideig a vezető ország ugyanannyi egymilliárd dollárnál nagyobb piaci értékű startup vállalatot (úgynevezett unikornist) termelt ki, mint a Szilícium-völgy.

Mindez azonban az elmúlt néhány évben megváltozott, amikor Peking az ország legnagyobb technológiai vállalatai és legnevesebb technológiai vállalkozói ellen indított eljárást. A legemlékezetesebb Jack Ma meghurcolása volt, amelyről a Makronóm nemrég közölt részletes anyagot. 

A kínai pártvezetés célja ezzel az volt, hogy egyetlen intézmény vagy személy se gyakorolhasson akkora hatást a kínai társadalomra, mint maga a kommunista párt. A kormány részesedéseket és igazgatósági jogot szerzett néhány ilyen kulcsfontosságú techvállalatban, így tényleges irányítást is szerzett. A szorongató eszközöket használó „államosítás” következményeként Peking megszelídítette az iparágat, és megfojtotta annak innovatív erejét – állítja a New York Times szakírója.  

Ám a technológiai cégek és a befektetők saját magukat is hibáztathatják azért, hogy lemaradtak Szilícium-völgyi társaiktól. Még mielőtt a kormány elkezdte volna nem túl jó gazdaként kézbe venni őket, 

a kínai technológiai vezetők a pénzkeresésre összpontosítottak, és nem szívesen költöttek már olyan kutatási projektekre, amelyek rövid távon nem hoztak volna bevételt. 

állítja a New York Times írója, Li Yuan, némiképp ellentmondva a korábbi állításnak. Ez pedig egy végtelen spirált hozott létre: a kormány korlátozásai miatt a vezetők még kevésbé hajlanak arra, hogy hosszú távon gondolkozzanak.

A technológiai fejlődést maga a kormány zárja keretek közé

A Stanford Egyetem mesterséges intelligencia (MI) Index 2022 éves jelentése szerint 2021-ben az Egyesült Államok vezette a világot a mesterséges intelligenciába történő összes magánbefektetés és az újonnan finanszírozott A.I.-cégek száma tekintetében, ami háromszorosa, később kétszerese volt a kínai szintnek.

Ezért a kínai kormány cenzúra iránti megszállottsága okolható elsősorban. A ChatGPT-hez hasonló technológiák fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy legyen elég felhasználható adat, amiből „táplálkozik” – ez azonban a kínai cenzúrázott online környezetben egyre nehezebben elérhető.

„Nemcsak beszélni kell megtanítanunk a gépeket, hanem arra is, hogyan ne beszéljenek.”

Peking néha keményen megbüntette a vállalatokat, hogy érvényt szerezzen a cenzúra protokolljainak. A Duolingót, amely látszólag nem vitatható módon új nyelveket tanít az embereknek, a kínai médiajelentések szerint közel egy évre kivették a kínai alkalmazásboltokból, hogy „javítsák a tartalomszabályozást”.

Adathiány a cenzúra miatt 

„Az internetes iparban két problémával szembesülünk, amikor terméket készítünk: vagy nincs elég adatunk, vagy rengeteg cenzúrán kell átesniük” – mondta Hao Peiqiang volt vállalkozó és programozó. „A nagy cégek megengedhetik maguknak, de a kisebb cégek nem" –  mondta. „Ha a kis cégek nem tudják ezt megtenni, az megfojtja az innovációt.”

Az OpenAI, amely a Microsoft pénzéből fejlesztette ki a ChatGPT-t, nem tette elérhetővé az eszközt Kínában. A kontinentális kínai felhasználóknak virtuális magánhálózatokat, azaz VPN-eket kell használniuk ahhoz, hogy hozzáférjenek.

Kína-szakértők és befektetők szerint a mesterséges intelligencia és az Egyesült Államok közötti szakadék várhatóan tovább nő majd.

Nem csupán az adatok hiánya miatt: az ágazat dolgozói attól tartanak, hogy az amerikai kormány exporttilalmat vezethet be a kulcsfontosságú chipekre, amelyeket még nem tiltott be, hogy lelassítsa Kína fejlődését az olyan MI-eszközök terén, mint a ChatGPT.

Észbe kapott a kínai kormány a ChatGPT-t látva

Hétfőn a pekingi önkormányzat támogatást ígért a ChatGPT-hez hasonló modelleket fejlesztő nagy techcégek számára, hogy felvegyék a versenyt a népszerű chatbottal.

A kínai kormány mindeközben sokat költött a mesterséges intelligencia kutatásának finanszírozására, kétes eredményekkel. A 2018-ban alapított Pekingi Mesterséges Intelligencia Akadémia két évvel ezelőtt mutatott be egy ChatGPT-hez hasonló terméket, a Wu Dao-t, Kína első és a világ akkori legnagyobb mesterséges intelligencia nyelvi modelljeként jellemezve azt. De soha nem vált be igazán.

Xu, a Stanford kutatója szerint Kína esete átgondolandó, és tanulni kell abból, hogy a központi irányítás miként fojtja el a növekedést és a technológiai innovációt.

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hajnóczi Kristóf
2023. február 25. 21:11
Ez egy NYT promóanyag zanzásítva. Nem látom, hogy ebben a témában miért lennének hitelesebbek, mint másban. Persze ettől még az a kérdés jogos, hogy mi a jobb, ha a tanuló MI korlátlan mennyiségű angol nyelvű mainstream woke szart eszik, vagy ha nem eszik szinte semmit, csak a KKP ellenőrzött adatait, csak éppen a válasz nem biztos, hogy magától értetődő.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!