Nem történt lazítás, de szigorítás sem

Mai, március 28-ai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa – a várakozásoknak megfelelően – nem változtatott a monetáris kondíciókon. A kamatkondíciók nem módosultak, míg a tartalékrátával és annak kamatozásával kapcsolatos korábbi bejelentések csak áprilistól fognak életbe lépni.

A tartalékrátával kapcsolatos változtatások alapvetően nem jelentenek sem szigorítást, sem lazítást: a tartalékráta emelése bár tartósan leköti a piaci likviditás egy részét, de ennek a likviditásnak jelentős része eddig is a jegybanknál parkolt. 
A kamatozás csökkentése is inkább a jegybanki kiadások mérséklését jelenti, mint tényleges lazítást, hiszen a szabad forrásokra fizetett kamat nem változik, azaz ennek a piaci kamatokra nincs hatása. 

Újdonság a friss döntésben

Az intézkedés ugyanakkor jól mutatja, hogy a koronavírus során a gazdaságba pumpált likviditás csökkentése a szigorító politika lényeges eleme, azonban ennek gyakorlati végrehajtása a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül nem egyszerű feladat. A mai döntésben ugyanakkor újdonság, hogy a jegybank csak március végéig biztosítja az energiabeszerzéshez szükséges devizaszükségletet. Ezt korábban a magas energiaárak és az emiatt bekövetkező árfolyamgyengülés miatt vezették be, azóta azonban az árfolyam érdemben erősödött, és az energiaárak is sokat mérséklődtek, így ennek a forintárfolyamra csak mérsékelt hatása lehet.

Mi várható a közeljövőben?

Egyelőre nincs szükség további szigorításra sem. A lazítás megkezdéséhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: szükséges, hogy egy ilyen lépés ne okozzon felfordulást a piacon, ne eredményezzen jelentős forintgyengülést. Ehhez elengedhetetlen, hogy a piacok is úgy gondolják: eljött a kamatcsökkentés ideje.

Mikor várható a jegybanki lazítás?

A fentieknek megfelelően a lazítás legkorábban júniusban, de inkább az év második felében kezdődhet meg. Ez először a jelenleg 18 százalékos kamatozású egynapos betéti eszköz kamatának csökkentését jelentheti, az alapkamat csak ezt követően indulhat mérséklődésnek.

A jegybank mai döntésével párhuzamosan ismertette új Inflációs jelentésének főbb számait is. Az idei gazdasági növekedést a korábbi 0,5-1,5 százalékos szintről 0,0-1,5 százalékra változtatta, míg az inflációt a 15-19,5 százalékos sávban hagyta.

Ez tehát azt jelzi, hogy a növekedéssel kapcsolatban a negatív kockázatok erősödtek, míg az inflációs pálya az eddigi várakozásoknak megfelelően alakult, azaz a kamatkondíciók módosítására sincs egyelőre szükség.

Nyitókép:123rf.hu