Hszi Csin-ping megérkezett Szerbiába
A kínai elnök legutóbb 2016-ban járt Szerbiában, azt megelőzően harminc évig nem járt kínai államfő az országban.
Pár éven belül át kellene állítani Szerbia szénalapú gazdaságát legalább részben megújuló energiára, így kis atomerőművek építését fontolgatják.
Az Integrált Nemzeti Energia- és Klímatervtől (Integrisani nacionalni energetski i klimatski plan – INEKP) arra számítanak a szakemberek, hogy a klímaváltozás megfékezése mellett védelmet biztosít az energiapiac hirtelen változásaitól is. Olyan célokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé teszik déli szomszédunk számára, hogy 2030-ig létrejöjjön az a fenntartható energiaátmenet. Ezáltal növekszik majd az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások részaránya az energiarendszerben, csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A dekarbonizáció, vagyis a szenet és más szén-dioxidot nagy mennyiségben a légkörbe juttató fosszilis tüzelőanyagok csökkentése az energiatermelésben – mint tudjuk – kiemelten fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben. Mégis ez okozza majd Szerbia számára a legnagyobb kihívást, ugyanis az ország energiarendszere mindenekelőtt a Kolubara bányákból és a Kosztolac szénfejtőkből kitermelt barnaszénre támaszkodik, legfőképpen a villamosenergia-termelés esetén.
Az ország a villanyáram 70 százalékát nyeri ugyanis a lignitből.
A National Geografic Srbija rámutat ugyanakkor, hogy Szerbia a régióban nemcsak a szén mint energiaforrás felhasználásában számít éllovasnak, hanem messze a legtöbbet költi széntámogatásra, többet, mint a Nyugat-Balkán többi országa (Montenegró, Észak-Macedónia, Albánia és Bosznia-Hercegovina) együttvéve. A járvány előtti adatok szerint ez a szám meghaladta a 40 millió eurót évente, és a Szófiai Nyilatkozat szerint, amelyet Szerbia a többi nyugat-balkáni állammal együtt 2020-ban írt alá, ezeket a széntámogatásokat fokozatosan csökkenteni szükséges, végül pedig el kell törölni.
Az energetikai szakemberek rámutatnak arra, hogy
az ország három-négyszer több energiát használ fel, mint az Európai Unió tagállamai ugyanazon gazdasági eredmény elérése érdekében.
Vagyis nagy az energiapazarlás a termelésben, az áramátvitelben és a fogyasztáson keresztül, mindezek mellett a magánlakások hőszigetelésének állapota is jelentős javításra szorul, miközben a Nikola Tesla Hőerőmű a világ egyik legnagyobb kén-dioxid-kibocsátója.
A tavaly közzétett dokumentum munkaváltozata is megerősíti:
Szerbia fontolgatja a kis atomerőművek megépítésének lehetőségét 2032-től azzal, hogy 2030-ra 34,2 és 44,4 százalék közötti karbonkibocsátás-csökkentést tervez.
Mint arról a Balkan Green Energy News beszámol, az Integrált Nemzeti Energetikai és Klímaterv munkaforgatókönyveiben a szerb Bányászati és Energiaügyi Minisztérium a kitűzött dátumig 4,7 vagy 6,4 gigawatt összteljesítményű nap- és szélerőművek sokaságát tervezi, hogy a megújuló energiaforrások elérjék az igen ambiciózus 49–59 százalékos arányt a villamosenergia-termelésben.
A közvélemény, illetve a szakma tavaly négy kidolgozott forgatókönyvvel ismerkedhetett meg, ám további lehetőségek megfogalmazásán is dolgoztak. A közzétett szcenáriók közül mind a négy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozik, és az atomenergia későbbi bevezetésének lehetőségét vizsgálja. Ezekben a változatokban az atomerőművekből 2032-ben 400 megawatt, 2035-ben 800 megawatt, 2042-ben pedig 1,6 gigawatt energia származna.
Valamennyi forgatókönyv szerint 2028-ban a vízerőművek 680, két évvel később pedig további 600 megawatt kapacitást kapcsolnak be. Ami a 2050-re vonatkozó elképzeléseket illeti, akkorra már megszűnnének az aktív széntüzelésű erőművek. Ezekben szénből 1,8-2,2 gigawatt tartalékot képeznének, hogy amennyiben szükség mutatkozna rá,fel tudják azt használni azokat.
A 2030-ra vonatkozó négy forgatókönyv szerint a bruttó végső energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások 41-43 százalékot jelentenének azzal, hogy
évente mintegy 190 vagy 200 megawattal növelnék a naperőművek összteljesítményét a villamos hálózatban.
Három lehetséges megoldás az energiatermelésben a megújuló energiaforrásokra 52-59 százalékos részvétellel számít, illetve arra, hogy fokozatosan emelnék a szélenergia kapacitását is: évente 340 megawattal, és 2030-ra 4,9 gigawatt áram termelődne a szélparkokban. Igaz, a szélparkok hatékonyságát sokan megkérdőjelezik.
A negyedik viszont a teljes termelésben a szélerőművek kapacitását 3,2 gigawattra tervezi, amit 2023 és 2030 között fokozatosan építenének ki, mégpedig úgy, hogy az utolsó három évben kapcsolnák be a hálózatba a szélerőművekből származó energia 86 százalékát. Ez alapján a megújuló energiaforrások részvétele az energiatermelésben 49 százalék lenne. Ezen elképzelések szerint
az előttünk álló nyolc évben 4,7 vagy 6,4 gigawatt származna szél- és napenergiából.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv (National Energy and Climate Plan – NECP) kidolgozását az Európai Unió jogszabályai teszik kötelezővé a szén-dioxid-semlegesség elérése érdekében. A Nyugat-Balkánon és az Energiaközösségen belül eddig csak Észak-Macedónia fogadott el ilyen dokumentumot, Albánia decemberben nyújtotta be a tervezetét, Szerbiáé pedig kidolgozás alatt van. Az illetékes minisztérium még dolgozik rajta. Ígéretek szerint még ebben az évben közvitára bocsátják azt.