Jövőre több mint 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság

A Makronóm Intézet április közepén közzétett negyedéves Makrogazdasági előrejelzésében idén csaknem 1 százalékos, 2024-ben pedig már 3 százalék feletti GDP-bővüléssel számol.
„Az előrejelzés kapcsán olyan lefelé mutató kockázatokat azonosítunk, amelyek a hazai gazdaság bővülését a versenytársainkhoz képest markánsabban fogják vissza: ilyen az energiapiaci helyzet, amelyet a háború közelsége és a szankciók magyar gazdaságra gyakorolt hatása is felerősít” – fogalmazott Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
A 2023-as évre tehát mérsékeltebb, de 2024-re már satbilabb növekedést várnak az elemzők, aminek oka az európai és távol-keleti piacaink jó teljesítményében, a termőre forduló beruházásokban, valamint az ipar magas rendelésállományában keresendő. 

A negatív oldal viszont a bizonytalan gazdasági környezet, valamint a szankciók negatív hatásai.
„Az energiapiac volatilitása, az Európai Unió trendszerűen romló versenyképessége, az EU-s források visszatartása mind-mind olyan tényezők, amelyek negatív kockázatokat jelentenek előrejelzésünk szempontjából” – mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

A háború okán az EU elkötelezett az orosznál jóval drágább energiaforrások vásárlása iránt, ami veszélyezteti az európai ipar versenyképességét. „Természetesen a zöldátállás komoly lehetőségeket tartogathat hazánknak, ehhez ki kell használnunk az elektromobilitásban és az e folyamat köré épülő ipari ökoszisztémákban rejlő potenciált” – fogalmazott Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

– fogalmazott a Makronóm Intézet szakmai igazgatója.

Az infláció és a foglalkoztatás várható alakulása

A globális ellátási láncokban tapasztalt feszültség az inflációt kiváltó fő tényező: a Makronóm Intézet előrejelzése szerint így az idei évben még magasan maradhat, de év végére elérhető az egy számjegyű infláció, ha a forint árfolyama tartósan a 400 forint/eurós szint alatt marad, valamint az energiaárakban sem lesz újabb óriási mértékű kiugrás. A Makronóm Intézet 2023-ra a maginflációt 18,5, a következő évre 7,2 százalék környékére várja.

A hazai foglalkoztatás a 2023-as évben is magas, igaz az energiapiaci helyzet itt is éreztette hatását, de ennek ellenére is csak kismértékű romlás várható. Az idei év átlagában a foglalkoztatás 4 millió 687 ezer fő lehet, ami 2024-re kismértékben emelkedhet 4 millió 699 ezer főre. A Makronóm Intézet becslései szerint 2023-ban a reálkeresetek 3,2 százalékkal csökkenhetnek, de 2024-ben már emelkedhetnek, mégpedig 6,5 százalékkal. Ez azt is jelenti, hogy 2024-ben 58 százalékkal lehetnek magasabbak a reálbérek, mint 2015-ben.

Államháztartási előrejelzések 2023-re és 2024-re

A Makronóm Intézet becslései szerint csökkenő pályán marad a fizetési mérleg hiány és az államadósság is: a hiány 2023-ban 3,8 százalék, 2024-ben 2,7 százalék lehet, az államadósság pedig 2023-ban 69,4, 2024-ben 67,2 százalék. Jóval kedvezőbbet jósolnak tehát a kormányzati várakozásoknál. Az elemzésben azonban felhívják a figyelmet, hogy ezekben a számításokban még nem szerepelnek olyan 2023. év eleji kormányzati intézkedések, mint a vármegye- és országbérlet, az utazási támogatás megemelése, a Dunaferr dolgozóinak átvállalt bére, a Diákhitel 1 kamatfixálása és a Baross Gábor programok sem.

Borítókép:123rf.com