Érdemes a külpiacon szerencsét próbálni!

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) május 11-én tartotta e havi aktuális Economy Brunch üzleti reggelijét a nívós, Andrássy úti Hotel Moments Budapestben. A májusi rendezvényt ezúttal a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Bihari Katalin előadása nyitotta meg (képünkön lentebb), majd több vállalatvezető, cégalapító számolt be a külpiacra lépés kihívásairól, buktatóiról és ezek sikeres megoldási lehetőségeiről – természetesen az állami támogatási programokat, kezdeményezéseket is alaposan bemutatva.

A helyettes államtitkár azzal kezdte, hogy

míg a népesség terén a világban 93  nálunk népesebb ország található. A nemzeti exportstratégia szerint 2030-ig 50 százalékkal növelni szeretnék a kkv-k részarányát a kivitelen belül, ehhez azonban még sok-sok akadályt szükséges leküzdeni.

A helyettes államtitkár szerint a külgazdasági tevékenységek egyfelől földrajzilag is igen széles palettát ölelnek fel, az ismert keleti-déli nyitáson kívül a FÁK országokban, a V4 államokban, Törökországban, továbbá az afrikai régióban, illetve a Nyugat-Balkánon is igen aktív a hazai vállalatok külhoni támogatása.

Másfelől pedig hazai kkv-kat, illetve a nagyobb, szintén hazai vállalatokat szolgálják a különféle külpiacra jutási támogatások, amelyek több programban testesülnek meg. Ilyenek a

Vagy a

Továbbá a Nyugat-Balkán beruházási támogatás 7,1 milliárd forint értékben 7 projektet támogat, köztük egy gyümölcsfeldolgozót és egy logisztikai központot. (A szerb-magyar gazdasági kapcsolatokkal több cikkben foglalkoztunk, legutóbb ebben a cikksorozatban.)

Sok érdekes tapasztalatot osztottak meg

A szakpolitikus mellett vállalatvezetők részvételével zajló szakmai eseményen tehát a külpiacra lépés, illetve a hazai vállalatok külföldi sikereinek legaktuálisabb kérdéseit járták körbe. Sok olyan tapasztalatot is megosztottak a sikeres vállalati vezetők, amely minden üzleti döntéshozónak okulásul szolgálhat, amennyiben külföldön (is) szeretne terméket vagy éppen szolgáltatást eladni.

Az első kerekasztal beszélgetésben például Ács Balázs, a ma főként építőipari szigetelőanyagokat gyártó és forgalmazó Masterplast egyik alapítója öt tényezőt emelt ki, mint a külpiaci siker alapját. Legelőször is jó minőségű, versenyképes termékkel (szolgáltatással) érdemes elindulni külföldre. Ezt azonban kellően innovatív, azaz valamely szempontból egyedi szolgáltatáscsomag kell kiegészítse. Harmadszor nem úszható meg egy, a helyi piacot tesközelből ismerő, azon eligazodó partnerrel egy közös értékesítési iroda vagy akár egy nagyobb egység kialakítása, és a lehető legszorosabb közös munka. Negyedszer: sok múlik az emberi erőforrás minőségén A csapatmunkának a nehéz, jóval több kihívással terhelt külpiacon még nagyobb jelentősége van, mint itthon. Ötödször pedig a gyorsaság, a rugalmasság az, amivel a nagyobbak által uralt piacokon érdemben „labdába lehet rúgni”. A fentiekkel jobbára egyetértett Kovács Kristóf, az eddig 5500 röntgengépet eladó Control-X Medical, illetve az egészségügyi papírtermékeket forgalmazó Vajda-Papír alapító vezetője, Vajda Attila is. Ők azt is hozzátették, hogy nagy elszántság, egyfajta bátorság is kell a külpiacra lépéshez, továbbá megállás nélkül keresni kell a lehetőségeket.

Pályázati és támogatási lehetőségek

Az üzleti reggeli végül egy másik, igen érdekes kerekasztallal zárult, amelynek során két támogató intézmény és a pályázatok készítésével foglalkozó MAPI Zrt. képviselői beszélgettek a lehetőségekről és a kihívásokról. Kamasz Melinda, a Növekedés.hu alapító főszerkesztője kissé provokatív kérdéssel terelte a beszélgetést „haragosabb vizekre” – felvetve, hogy a régiónkban a lengyel bútoripari vagy ruhaipari, vagy a román és cseh e-kereskedelmi vállalatok milyen erősen jelen vannak, és ehhez képest a magyar sikercégek jóval kevésbé láthatóak régiós szinten. Skapinyecz Péter, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kht. cégvezetője és Kiss Dezső, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nemzetközi Üzletfejlesztési Osztály vezetője elsősorban a cégeket segítő, térítésmentesen igénybe vehető, külpiacra lépést segítő szolgáltatáscsomagokról ejtettek szót.

Egyetértettek abban, amit a beszélgetőtársak megjegyeztek: ezek a szolgáltatások lehetőségek, nagy segítséget jelentenek ugyan a vállalatoknak, de nem végzik el helyettük a feladatokat. Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai vezérigazgató-helyettese is kiemelte például a Magyar Multi Programot, hiszen a lényegi konklúzió az volt, hogy ilyen, a kiválósági tényezőt minél jobban figyelembe vevő vállalati támogatásokra van szükség. Azaz a mondhatni „szociális alapon”, vagyis sok cégnek inkább a túlélését támogató eddigi EU-s szakpolitika helyett valóban a legjobbakat kell elsősorban támogatni. 

Soron következő havi Economy Brunch üzleti és networking reggeli 2023. június 8-án a Hotel Vision Budapestben kerül megrendezésre. 

A szakmai eseményen kis-, közép- és nagyvállalatok számára is érdekes vállalkozás-finanszírozásról, illetve befektetési lehetőségekről esik majd szó.

Az eseményen előadást tart Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár, aki a kormányzati támogatási formákat hozza el a résztvevők számára, majd a KPMG senior igazgatója, Simonyi Tamás fog régi és új finanszírozási alternatívákat felsorakoztatni, miközben a cégen kívüli befektetések témakörére is kitér.

Elemzői panelbeszélgetés keretében pedig a bankszektor, a kockázati tőkebefektetés, valamint az állami és európai uniós támogatások területének egy-egy szakértője veszi sorra az innovatív befektetési formákat.

(Képek forrása - borítókép: 123rf.hu, kép a cikkben: JVSZ)

Erről a programról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak: