A harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, így a technikai recesszióból sikerült kikerülni, ráadásul az EU-átlagnál is magasabb növekedést értünk el. Ugyanakkor a KSH ma közzétett adatai szerint éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött a gazdaság teljesítménye.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A harmadik negyedévben a GDP a várakozásainknak megfelelően alakult, azaz a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból.
A negyedéves bővülés jelentős, 0,9 százalékos volt, azaz a recesszióból nemcsak éppenhogy sikerült kikerülni, hanem szemmel jól látható módon.
Ugyanakkor mivel a KSH az előző negyedévek adatait revideálta, ezért a hazai recesszió végpontja mégsem az előző negyedév lett, hiszen az akkorra vonatkozó 0,2 százalékos teljesítménycsökkenést az azóta beérkező adatok felhasználásával stagnálásra korrigálta a hivatal.
A negyedéves bővülés ellenére éves alapon a gazdaság teljesítménye még mérséklődött, 0,4 százalékkal. Ezzel a negyedéves alapú növekedés az uniós átlagot (+0,1 százalék) érdemben meghaladta, azonban az éves volumenváltozás elmaradt tőle – itt az uniós adat az első becslés szerint +0,1 százalék volt.
Bár a KSH az első becsléskor nem közli a részletes adatokat, a havi adatokból, illetve a KSH közléseiből sejthető, hogy
éves alapon az ipari és a piaci szolgáltatások visszahúzták a termelést (elsősorban a gyenge belső kereslet miatt), míg a mezőgazdaság a gyenge bázisidőszaki termés miatt felfelé húzhatta azt.
Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházás volumene éves alapon csökkenhetett, míg a nettó export növekedési hozzájárulása erőteljes pozitív értéket vehetett fel – részben az export kismértékű bővülése, részben az import jelentősebb visszaesése miatt, ami szintén az alacsony belső kereslet eredménye. Negyedéves alapon mind az ipar, mind az építőipar hozzájárulhatott a gazdasági növekedéshez, de vélhetően a piaci szolgáltatások hozzájárulása is pozitív volt – eltekintve a stagnálást produkáló kiskereskedelemtől.
Várakozásaink szerint a gazdasági teljesítmény bővülése a negyedik negyedévben is folytatódhat,
és ekkor már az éves volumenindex is a pozitív tartományba kerül. Ugyanakkor az éves alapú recessziót a várakozásaink szerint nem sikerül elkerülni, az éves visszaesés 0,4 százalék körül alakulhat.
Nyitókép: Shutterstock
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Közben meg a gazdaságunk ezer szállal kötődik a világ többi részéhez.
Nem lehet azt állítani, hogy a magyarok menekülnének az országból.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Már vannak pozitív trendek, így például a reálbérek emelkedése, ám ennek ellenére az óvatossági motívum továbbra is erős a frissen közzétett, januári kiskereskedelmi adatok szerint is. A fogyasztói bizalom még nem heverte ki az inflációs sokk okozta megrázkódtatást, ám idén éves szinten 6–7 százalékos reálbér-emelkedés jöhet, ami sokat segíthet a fogyasztás növekedésében – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nehezen viselte a Liverpool egyiptomi labdarúgója, hogy csak csereként, a 79. percben küldte őt pályára a német edző a West Ham elleni szombat délutáni Premier League-meccsen.
