Gasztrolovagok terjesztenék a szabadtűzi főzés hírnevét

A szabadtűzi lovagok egyesülete 2008 óta működik, alapvető céljaikat hangzatos kiáltványban fogalmazták meg: „Minden bográcsban, üstben, kemencében főző, pároló, vagy tűzön és parázson sütő, e tevékenységét kedvelő, rendes életet élő emberrel tudatjuk, hogy Alapító Nagymesterünk a Teremtő kegyelméből és saját akaratából 2008. július 1-én, megalapította az egyetemes szabadtűzön főzők és sütők lovagrendjét. Rendünk összefog hűségben, szeretetben és hasznos főzésre serkent az e tevékenységet kedvelő minden olyan férfit és nőt, gyermeket és aggastyánt, akik szívesen készítenek kemencében vagy a szabad ég alatt bármilyen ehető vagy iható ételt, lét. (...) Elutasítunk és üldözünk minden szándékot, amely a vegyszerekkel feleslegesen  kezelt vagy a nem természetes módon kezelt anyagok felhasználását támogatja. Az ételek becsületes elkészítése és az étkezés közben elfogadjuk az étvágyat segítő és a szellemet elringató italfélék illő mértékű fogyasztását. A Szabadtűzi Lovagrend alapvető célja, hogy tömörítse soraiba a szabadtűzi sütés-főzés kedvelőit, a közösségteremtés ezen formájának elkötelezett híveit. Alapvető célkitűzés a népi, gasztronómiai hagyományok ápolása, elődeink étkezési szokásainak, gasztronómiai kultúrájának tisztelete és megőrzése, határainkon innen és túl”.

Dr. Simon Tamás szerint a gasztrolovagok fő célja a magyar nemzeti gasztronómiai hagyományok ápolása. A lovagrendben immár 14 főkapitányság működik határainkon belül és külhonban. Jelen állás szerint 214 lovag tartozik a rendhez, a tagságban olimpiai és világbajnok szakácsmesterektől a lelkes, sütni szerető civilekig terjed a paletta. A lovagrendbe a honlapon lehet jelentkezni próbaidőre az illetékes főkapitánysághoz. „A próbaidő alatt kormos lovag a címük, és egy évig kell bizonyítaniuk, hogy értenek a fakanál-forgatás művészetéhez” – mondja Simon Tamás. A próbaidő lejárta és két lovag ajánlása után a Nagytanács dönt a rendes taggá avatáshoz. A rendes lovagok mellett tiszteletbeli lovagokat is avatnak.

De miért épp lovagrendi formában működnek? Simon Tamás szerint az alapító nagymester ötlete volt ez a felállás. „A gasztronómiához illenek az archaikus formák, és egyébként más gasztrolovagrendek is léteznek. A magyar ember játékos, sőt, mindenki szeret néha játékos lenni, valahol minden felnőttben ott van a gyermek” – vallja Simon Tamás. A lovagok fogadalmat tesznek, és egyenöltözetük is van - ami persze kapcsolódik a sütés-főzés világához és elvárásaihoz.

És hogy mivel is foglalkozik egészen pontosan a szabadtűzi lovagok rendje? Folyamatosan részt vesznek főzőversenyeken, és maguk is szerveznek versenyeket. „2012-ben több mint 3500 főzőverseny volt Magyarországon” – árulja el Simon. A lovagok igyekeznek minél több környékbeli főzőversenyre elmenni, Karancslapujtőtől Verőcéig, Fertődtől Pándig. A vendéglátóipari szakiskolák hagyományos főzőversenyét Verőcén nemrég vették át a lovagok, mert komoly, szakmai és fontos versenynek tartják azt. A zsűriben a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tagjai tevékenykedtek. A szakiskolák
versenyéhez az alapanyagot a támogató CBA ingyen szállította. A lovagrend média-főzőversenyt, kárpát-medencei sajtókupát is szervez.

Az évi több ezer főzőversenyből is kitűnik: a magyarok imádnak a szabad ég alatt, közösségben főzőcskézni, a mennyiségre tehát nem lehet panasz. De hogyan segíthetné a minőséget az egyesület? Simon Tamás elmondása szerint a lovagok egyre nagyobb részének van hivatalos zsűriképzettsége, és rendszeresen szerveznek továbbképzéseket is, hogy egységes szempontok alapján, magas színvonalon ítélkezhessenek a főzőversenyeken. A grillszövetséggel együtt grilltanfolyamokat szerveznek az érdeklődőknek. A lovagok fontosnak tartják a minőségi és bioélelmiszerek népszerűsítését is. Szerintük az étkezés örömforrás, annak pedig meg kell adni a módját a minőségi, egészséges alapanyagokkal.