„Az érettségi felülvizsgálatára is készül a kormány. Milyen átalakítás lesz? Marad a két szint, vagy visszafordulunk az egy szinthez?
Szükség van a két szint elkülönítésre, mert a matúra egyrészt a középiskola záróvizsgája, másrészt belépő a felsőoktatásba. A két szinthez vezető tanulási utat akarjuk egy csatornába terelni, valamint egyszerűsíteni, és csökkenteni a választható tárgyak körét. Ma jóval több mint 100 érettségi tárgyat választhatnak az érettségizők. Ha csak egyetlen fiatal mondjuk emelt szinten angol nyelven testnevelésből akart vizsgázni, akkor ez az államnak egymillió forintjába került. (Ha aztán meggondolta magát, és mégsem ment el vizsgázni, ez a kiadás akkor is jelentkezett.)
Lehet, hogy a diákok körében nem szerzek jó pontokat, de meggyőződésem, hogy a követelményeket is meg kell emelni. Szerintem tarthatatlan, hogy míg Európában mindenütt 50 százalék körül van az elégséges szint, nálunk ez 20 százalék. Ez egy képmutató, a társadalmat, a diákokat becsapó rendszer, amelyben csak azért húzták meg ilyen alacsonyan a határokat, hogy biztosítsák a szakmai tiltakozás ellenében bevezetett kétszintű érettségi sikerességét. Igen, keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra. De így volt ez egy jó évtizeddel és évszázadokkal ezelőtt is. Ezért tudott emelkedni az ország, és ez így lesz most is. (...)
A nyáron többször felmerült, hogy mit kellene kifüggeszteni az iskolák falaira. Kezdődött a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről szóló nyilatkozattal, majd folytatódott a feszülettel – annak apropóján, hogy az olasz állami iskolákba való kifüggesztését támogatta a magyar kormány -, majd a Jobbik a Magyar Hiszekegyet szerette volna az iskolák falain látni. Ön melyiket függesztené ki a magyar oktatási intézményekben?
Álláspontom szerint minél kevesebb dolgot kell kötelező érvénnyel előírni. Az ugyanis semmi jóra nem vezet, ha egy iskola lelki, érzelmi, értelmi azonosulás nélkül tesz ki a falára bármit. Ma a törvény előírja, hogy a Magyar Köztársaság címere ott legyen az osztályokban, iskolákban. Annak ott is van a helye. Mivel a Nemzeti Együttműködésről szóló nyilatkozat olyan alapértékeket hangsúlyoz, amelyek nélkül nem épülhet társadalom, helyeslem, ha kiteszik az iskolákban is, bár csak a közintézményekben elvárás.
Arról nincs szó, hogy a feszületet minden magyar iskolába ki kellene függeszteni. A keresztény iskolákban viszont természetes, hogy kiteszik, az ott helyénvaló, a keresztény identitás megjelenítése. A Jobbik javaslatát a kötelező kifüggesztésre nem tartom jó ötletnek. Ajánlásként el tudom fogadni. A trianoni tragédia után született szöveg a két világháború között volt az iskolák számára kötelező, s ma már nem mindenkinek kedves.
Ha viszont egy iskola úgy dönt, hogy a Magyar Hiszekegy az iskola közösségének fontos, akkor nyugodtan kifüggesztetheti.
Az iskolák falára kitett mondatoknak és szimbólumoknak nevelő erejük és üzenetértékük van, ezért kiválasztásuk elég jól megmutatja egy-egy intézmény szellemi arculatát, szakmai önállóságának mikéntjét. Nem kis feladat, hogy a nevelő közösségek jól éljenek vele.”
