John Lennon utolsó harminc éve

„John Lennon valósággal újjászületetik az 1989-es Berlinben: haját egészen rövidre nyíratja le, megszabadul függőségétől, újrarendezi a kapcsolatát az őt követő Yokóval, amit leginkább annak köszönhet, hogy örökbe fogadnak egy árva gambiai kislányt, Numát. Seannak is sikerül középiskolát találni Berlinben, úgyhogy most már csak a zenei karrierjét kellett újra sínre raknia. Legutóbbi albuma kudarcát annak tulajdonította, hogy nem volt mellette igazi társ (ami korábban McCartney, majd Yoko volt), úgyhogy most talál egyet Brian Eno személyében, akivel 1989-ben kezdtek neki a közös munkának, melynek új lendületet adott, hogy Lennon is átsétált a Checkpoint Charlie-nál november 10-én a Fal maradványain, és a szabadság mámoros érzése hatja át a lemez további dalait is (ebben a sampling technika adta lehetőségeket is kihasználták). A Freedom Child című lemez 1990 tavaszán jelenik meg végül, és meghozták Lennon első "return to form" típusú kritikáit: az album tarol a lemezlistákon, Grammy-díjra is jelölik, és a címadó számhoz készült, Wim Wenders rendezte videoklipet éjjel-nappal játssza az MTV (ebben a dalban egyébként a volt Smiths-gitáros, Johnny Marr penget).

1990 őszén John, Yoko és Numa a frissen felszabadult kelet-európai országok felfedezésére indul, és így jut el Lennon – mindmáig először és utoljára – Magyarországra is. A zenész udvariasan visszautasítja az új budapesti főpolgármester, Demszky Gábor meghívását, és semmilyen hivatalos programon nem vesz részt, úgyhogy leginkább legendák keringenek róla, amint látták a körúti lemezboltokból kijönni, Illés- és Muzsikás-albumokkal a hóna alatt, míg a Kurír október 28.-i számában a Kárpátia étterem főpincére, Márton Tibor mesélte el tapasztalatait arról, hogy Lennon "bőkezű vendégnek" bizonyult. Az viszont nem legenda, hogy két évvel későbbi albumán a Walking Across The River című számot a taxisblokád miatt lezárt Budapest ihlette.”