We need umca-umca music! – Sziget 2. nap

„Risztov Éva, Caro Emerald, két nő, akik csodássá tették napomat. Bár már úgy éreztem, hogy túl vagyok kényeztetve, de akkor jött egy pasi, aki feltette a koronát a napra, a cseresznyét a habra. Jött Emir Kusturica és a The No Smoking Orchestra. Bánkódhat mindenki, aki a nagyszínpadot és ott a Kornt választotta, mert hangulatban az sehol nem volt a világzenei tomboláshoz képest!
Kusturica nem véletlenül világhírű rendező, ez a koncert is ki volt találva, meg volt rendezve, de alaposan. Az umca-umca, vagy ahogy ők mondják, az unza unza music mellé kaptunk produkciókat (csodáltos átöltözés, zene lábbal, szájjal, közönséggel), a szerencsésebbek többször is megfordulhattak a színpadon, hogy aztán Kusturica instrukcióinak megfelelően hol integessenek, hol ugorva megforduljanak, hol fekvőtámaszt csináljanak.
Mit mondjak, a majd két intenzív óra után a közönség csatakosan, de elégedetten távozott.

A tökéletes napok sajátja, hogy minden, még az is jól alakul, amire az ember nem is számít. Így lehetett az, hogy a 10-re kiírt utcaszínház 11-kor kezdődött, minderről pedig akkor jött az sms, mikor eldöntődött, inkább kihagyjuk a művészetet, de Kusturica bandáját akkor sem hagyjuk ott. Így viszont nem is kellett, megvárhattuk az utolsó umca taktust is, és mégsem maradtunk le semmiről.

Egy francia utcaszínház társulat, a Pipototal Basculoscopia című előadását néztük meg. A bascoloscope egy 10 méter magas, fémből készült szerkezet, melyet az artisták maguk mozgatnak.”