Szálasi tanácsai a jobbikos nemzettestvéreknek

„Köszönhetnék nektek azzal a puhány levente köszöntéssel, de ha így csináljátok tovább a dolgokat, nem hogy szebb jövőtök nem lesz, de a kitartás se fog segíteni. Mivel már én is röhögő görcsöt kapok itt a Pokolban a halványrózsaszín nemzeti radikális álruhátoktól, gondoltam írok nektek pár sort, hogy ne Vona-kodjatok kimutatni tisztességes nemzetiszocialista lelketeket! Tessék már végre férfiként viselkedni, ha már mind úgy néztek ki, mint a tornából felmentett hülyegyerekek!

Értem én, hogy könnyebb hazudozni ártatlan arccal, de valahogy az őszinteség azon az infós honlapotokon jobban megy, mint az életben. Az életben mindig olyan bamba, értetlen arcot vágtok, ha azt mondják rátok, hogy nácik vagytok. Hát legyetek már rá büszkék végre, az Isten megáldjon benneteket, én is mindig az voltam! Állandóan azzal jöttök, hogy nemzeti radikálisok vagytok. Egy nagy túrost vagytok azok. Az a szerencsétlen félnótás Bajcsy-Zsilinszky az az volt, de annak még a hülye komcsik is szobrot emeltek. A radikális gyerek elfordult tőlünk, hungaristáktól, elfordult a náciktól, pisztollyal várta a gestapósokat. Nem volt elég nacionalista hozzánk képest, és egyáltalán nem volt szocialista.”