Mérlegen a rendszerváltozás – két évtized számokban (1)

2013. június 25. 15:04

A GDP-arányában, amely tartalmazza a munkajövedelmeket, a tőkejövedelmeket és az állam ezekből való részesedését, a munkajövedelmek drasztikusan csökkentek.

2013. június 25. 15:04
Botos Katalin – Botos József
Pénzügyi Szemle Online

„Minden demokratikus országban a gazdaságpolitika feladata olyan körülmények megteremtése, amelyben az emberek életszínvonala, életminősége javul. Nemcsak egyes rétegeké, hanem az ország egész lakosságáé. Hogyan állunk ebből a szempontból? Mit mondanak a háztartás-statisztikai adatok Magyarország közelmúltjáról? Miképp értékelhető Hazánk rendszerváltás első két évtizede a kommunizmus utáni első szabadon választott kormány megalakulása után 23 évvel?

Gazdasági növekedés és az életszínvonal

A lakosság nagy részének életkörülményeit meghatározó munkajövedelmek nem növekedtek túlságosan gyorsan. Mi több: reálértékben egyenesen csökkentek. Az egy főre jutó éves munkajövedelem 1989-ben 76 999 Ft volt, 2009-ben 499 985 Ft. Vagyis, nominális értékben a nettó munkajövedelmek 649 százalékkal emelkedtek. Ha ezt az inflációval korrigáljuk, azt állapíthatjuk meg, hogy a 2009-es szint már csak 48,8 százalékát teszi ki a húsz évvel korábbinak!

A nominális nettó munkajövedelmek aránya 1989-ban még a folyó áras GDP 46,5 százalékát, tehát majdnem felét tette ki. És most kapaszkodjanak meg: 2009-re az érték mindössze 19,2 százalék! Azaz, a GDP-arányában, amely tartalmazza a munkajövedelmeket, a tőkejövedelmeket és az állam ezekből való részesedését, a munkajövedelmek drasztikusan csökkentek.

Természetesen, figyelembe kell vennünk, hogy a szocialista időkben a »dolgozó nép« valóban alapvetően a bérjövedelmekből élt meg. Azóta kialakult egy jelentős, olykor a milliós nagyságrendet is elérő, de mindenképpen sok százezer személyt kitevő kisvállalkozói réteg, amelynek tagjai döntően önfoglalkoztató kényszervállalkozók. Ők többnyire minimálbéren tartják nyilván magukat, hogy megspórolják az adó és járulék-költségeket. Így az ő megélhetésükhöz szükséges jövedelem egy része valójában a profit között mutatható ki. A napi túlélés kényszere törvényszerűen rövidlátóvá teszi az embereket. Nem törődnek azzal, hogy az így fizetett járulékok alapján aztán valóban igen kicsi nyugdíjra számíthatnak idős korukban.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szmart
2013. június 25. 17:32
gross: ha jól értem a cikk nem felhasználás, hanem jövedelem-oldalról osztja fel a GDP-t. A háztartásoknak természetesen nem csak munka, hanem tőkejövedelme is van, így a fogyasztásuk maradhatott közel állandó arányú. A teljes cikkben pedig (számok nélkül) leírják, hogy a tőke-jövedelmek kevés kézben koncentrálódnak, TEHÁT a többség elszegényedett.
OberEnnsinnen
2013. június 25. 17:05
Az emberi társadalom törvényei furcsán működnek. A lényeg mindig késik, azaz, a ma hibáit, bűneit, holnap, de inkább holnapután fizetjük. Ez azért van így, mert a nyilvánvaló igazságot az emberek nem szívesen fogadják, ehelyett sokkal inkább hisznek a hamis prófétáknak. Ha megértenénk: "A labda sohasem hazudik", azaz folyamatokat képesek lennénk folyamatosan, józan ésszel feldolgozni, kevesebb bajunk lenne. A mai világ sok embertársunk számára: borzalom. S ha hagyjuk a hamisakat újra eluralkodni - most is próbálkoznak (Szárszó) egyre többünknek az lesz.
frenki
2013. június 25. 16:58
Na hogyne... Forrás?
radas
2013. június 25. 16:42
OBLOMOV! "20 ÉVE HÁZAT VEHETTÉL".Nem csak amnéziás, de még hülye is vagy. Akkor miért nem volt minden embernek lakása? És ha volt is,milyen minőségű?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!