Erdély egyszerre sors és földrajz, kisebbség és arisztokratikus gőg, felmentés és búvóhely. Üzlet és alig titkolt lenézés.
„Erdély egyszerre sors és földrajz, kisebbség és arisztokratikus gőg, felmentés és búvóhely. Üzlet és alig titkolt lenézés. Jó példa erre, hogy első regényem kapcsán a kiadó ragaszkodott az Erdélyi történet alcímhez. Hiszen az »erdélyi« jelző üzletpolitikailag még igen jó hívószónak számít, miközben jómagam felesleges szűkítésnek éreztem. Mintha a szöveg csak egy adott földrajzi helyen, vagy afelől lenne érvényes. Mintha a Wass Albert-féle romantika csillanna meg itt és szedné áldozatait (egyaránt az lettem én is, meg a gyanútlan, csak a cím alapján ítélő olvasó). Nem voltam elég erős akkor, hogy erről lebeszéljem a kiadót. Más kérdés, hogy a második kiadás végre e nélkül, ha úgy tetszik, az eredeti változatban jelenik majd meg.”
A miniszterelnök politikai igazgatója leszögezte, politikailag nem őrlünk egy malomban, de Nádas Péter teljesítménye minden magyar ember nemzeti büszkeségét gyarapíthatja!
Kívülről őrzi a kastély régi képét, belül viszont modern lett.
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Legutóbb a tinédzser tornászok kegyetlenkedéséig fajult a magyarellenes hangulat.
Az ultramodern flotta fele már megérkezett a Honvédséghez.
Reménykeltő fejlesztések indultak Marosvásárhelyen, ha döcögve is: Soós Zoltán polgármesternek és csapatának nagy ellenállást kellett leküzdenie a frontvárosban. Most újra választás közeleg, amelyen indul a korábbi városvezető, Dorin Florea is.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
