Kifeszítve

Ha "keveset tudni a jövő évi költségvetésről", kevesebbet jósolgasson a T. Szerző. Újabb lufi, újabb felesleges írás, újabb hörgés.

A szerzőnek: 1. A parlament elnöke, a köztársasági elnök, és a miniszterelnök is deklarálta nem készül választási költségvetés. 2. Törvény van rá, hogy nem készülhet választási költségvetés. Ezt érted hülyegyerek?

Várkonyikám! Ti azt hiszitek mindenki úgy gondolkodik mint ti.Bizony a szoci kormányok mindíg választási költségvetést csináltak.Bele is buktak ,annak rendje és módja szerint/öszödi beszéd/.Nagy valószínűséggel,onnan vetted a példát.Furcsa elméleted van.Azt hiszed,egyméretű cipőt minden lábra fel lehet húzni.

Bizony a számok makacs dolgok. - 1990-2010 közötti időszakban az éves költségvetés hiányát soha nem tudták 3 %-ék alá vinni. - 1990-1994 a privatizációs bevételek ellenére is 3 %-ék fölött nőtt a költségvetés hiánya, s az alacsony GDP teljesítés miatt a GDP százalékában mért adósság jóval meghaladta a 60 %-ot. A reáljövedelmek drasztikusan visszaestek. - 1994-1998 közötti időszakban a Horn kormány csak úgy tudta csökkenteni a költségvetés hiányát, hogy növelték az elvonást, fűnyíró elvszerűen megfaragták a béreket, állami juttatásokat és eladták a stratégiai ágazatokat. A beáramló korábbinál nagyobb mértékű külföldi tőke és az előzőekben leírtak tették lehetővé, hogy a GDP-ben mért államadósság lényegesen csökkent. A magas infláció miatt a reáljövedelmek drasztikusan csökkentek. - A két ciklus időszakában a költségvetésnek nem voltak tartalékai a gazdasági növekedésből - 1998-2002 közötti időszakban tovább növekedett a beáramló tőke, beruházások indultak el. Ezzel párhuzamosan növekedtek a jövedelmek, csökkent az inflációs nyomás, a költségvetés éves hiánya a 97 évi színt körül mozgott, de 3 %-ék felett. A fogyasztás növekedett. Ez eredményezte, hogy a GDP %-ban mért adósságállomány 60 %-ék alá csökkent, így lehetővé vált a korábbinál nagyobb jövedelem kiáramlás, amely tovább növelte a fogyasztást és termelésben is növekedést indukált. - 2002-2006 időszakában a költségvetési hiány és adósságállomány drasztikus növekedését z állami beruházások hitelből történő finanszírozása eredményezte, melynek következtében a 2005-ben a költségvetés hiánya meghaladta a 9 %-ot, ez azonban csak a választások után derült ki. Ezt követte az adók emelés, elvonások, normatívák csökkentése. A GDP csökkenő növekedését csak az állami, önkormányzati beruházások és a lakásépítés tudta növelni. Ennek forrása azonban döntő mértékben hitel volt. Ennek következtében az állam és az állam alrendszerei, az állampolgárok is eladósodtak, s mindez devizában – euróban, svájci frankban – történt. 2007-ben elindult a tőkekivonás. 2008 év második felében pedig a pénzpiac még feláron sem volt hajlandó hitelezni Magyarország számára. Így az ország csőd közelbe került. Ezért kellett a költségvetésnek és az MNB-nek az IMF-hez és az EU-hoz hitelért fordulni, s olyan vállalásokat tenni, amely ismét a jövedelmek, az állami juttatások megkurtítását, a reáljövedelmek drasztikus csökkenéséhez vezetett. Emiattt7 %-al csökkent a fogyasztás és ugyanilyen mértékben a GDP értéke, melyen belül nagyobb mértékben csökken a GNI. Mindez együttesen kihatással volt a 2010-es évre és a 2011 év első felére. A 2010-2013 közötti időszakban a gazdaság adatai ismertek, talán még emlékezetben vannak. Döntő eredménynek számít, hogy az éves költségvetési hiány 3 %-on belül van – szerintem ebben az évben és a jövő évben is, ha marad a kormány – megszűnt a 2004-ben indított uniós eljárás, a pénzpiac csökkenő kamatok mellett hitelezi a költségvetést és az MNB-nél a szükséges tartalékok rendelkezésre állnak, az export-import mérlegünk szuficites, az átlagjövedelmek, reáljövedelmek nőnek és ha szerény mértékben is növekszik a fogyasztás és a termelés. Ugyancsak pozitív, hogy csökkent a vállalkozások, háztartások adósságállománya és növekedett a háztartások forint megtakarítása. Mindez együttesen biztosítékot nyújt a költségvetési hiány 3 %-on belüli tartására, a meglévő tartalékok figyelembevétele mellett.