Az, hogy egy bankrendszer jól működjön, nem azon múlik, hogy külföldi vagy hazai kézben van, hanem a szabályozáson.
„Aránytalanság lenne azt mondani, hogy pusztán a kormányzati intézkedések késztethetik a bankot a távozásra. Fontos megemlíteni, hogy a bankok stabil lábakon állnak, pusztán a növekedéshez nem állnak rendelkezésre a megfelelő források. Ráadásul a Raiffeisen anyabankja jelentős tőkeemelést jelentett be a napokban, így a cégcsoport a jövőben várhatóan jelentősen meg is fog erősödni.
Bár sokan negatív jelként értelmezik a külföldi bankok esetleges kivonulását a magyar piacról, ugyanakkor ennek legalább annyi – ha nem több – külső oka is van, mint hazai.
Az állam jellemzően rossz gazda, a tartós állami tulajdon vélhetően nem sok jóra vezet. Számos elrettentő példa áll előttünk: legutóbb Szlovéniában láthattuk/láthatjuk, hogy egy állam által működtetett bankrendszer mennyire sok pénzbe kerülhet az adófizetők számára.
Ugyanakkor bizonyos esetekben szükség lehet az állam segítségére a bankszektorban, és ez nem mindig jelenti azt, hogy az adófizetők csak veszíthetnek egy ilyen ügyleten. Az állam számos országban segített a bankrendszer konszolidációjában, a válság alatt például az USA-ban. Később, amikor konszolidálódott a helyzet, haszonnal adott túl ezeken az érdekeltségeken. Időlegesen elfogadható lehet az állami tulajdon, tartósan azonban nyilván nem. Valójában a tulajdonos származása másodlagos.
Az, hogy egy bankrendszer jól működjön, nem azon múlik, hogy külföldi vagy hazai kézben van, hanem a szabályozáson. Egy jól szabályozott bankrendszer a tulajdonos kilététől függetlenül is jól működik, hitelez, és aktívan segíti a gazdaság szereplőit. Egy rosszul szabályozott pedig az egyébként ideálisnak tekintett állapotban, tehát magánkézben is könnyen a csőd szélére juthat.”
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Pedig nem volt könnyű dolga.
Egy újabb szövevényes ügy miatt ülhet rövidesen a vádlottak padjára Vig Mór.
