A „politikai stabilitás”

„Orbán szerint az jelenti a politikai stabilitást, ha nincs hatalmi váltógazdálkodás, egy párt uralma testesti meg a politikai stabilitást. Ennek sokféle üzenete van, egyebek között az is, hogy ha véletlenül őket bárki leváltaná, akkor vége a politikai stabilitásnak, ezúttal a szó eredeti értelmében, mert vélhetően utcai harcok kezdődnek. De Orbán nem ezt érti a politikai stabilitás alatt, hanem a diktatúrát, a leválthatatlan hatalmat. Kínát is ebből a szempontból dicséri: Orbán megdicséri Kínát azért, mert diktatúrát tart fenn, és megakadályozza, hogy bárki demokratikus úton hatalomra kerülhessen. A kínai kommunista diktatúrát nevezi politikai stabilitásnak. (…)

Eközben kiárusítja az országot és kiszolgáltatja nála dörzsöltebb diktatórikus rendszereknek és hatalmaknak. Eladósítja a magyar népet autokratikus elnyomó rendszereknek. Maffiajellegű megállapodásokat köt, egy személyben dönt az ország sorsáról, mintha az ország a tulajdona lenne. A polgároknak meg kell elégedniük annyival, hogy ő azt mondja: ne aggódjanak, zsugori módon bánik a pénzükkel. Mondja ezt egy gazdasági és pénzügyi antitalentum, egy dilettáns, aki még életében egy sikeres vagy működőképes vállalkozást nem csinált, ami nem a közpénzek elrablásából tartotta volna fenn magát.