Ezer jó véletlen

2014. február 14. 11:27

Azt mondták, van jövőm, kamatoztathatnám a bankban a pénzem, ehelyett azt választottam, hogy minden hónap végén remegve számolgatom, ki tudom-e fizetni a villanyszámlát.

2014. február 14. 11:27
Csetvei Krisztina
Borigo

Borigo: A Csetvei pince története az egyik leglátványosabb történet a magyar minőségi bor világában, egy ilyen történethez források kellenek. Hogyan sikerült megteremteni ennek a látványos, gyönyörű és ízléses pincének, az ingatlan megvásárlásának és a felújításnak a nyilván jelentős költségeit?

Kriszta: Az egész fejlesztés alapja az anyai örökségem. Édesanyám 2009 január elsején sajnos meghalt, a rám hagyott örökségből építettem fel a pincémet. Illetve abból az összegből, amit az édesapám folyamatosan, a mai napig kipótol, a pince sehol nem tartana nélküle, nélkülük. Mindent úgy csinálok, hogy anyunak tetsszen… Három évig dolgoztam a Telekom marketing-osztályán, jól ment, azt mondták, van jövőm, kamatoztathatnám a bankban a pénzem, ehelyett azt választottam, hogy minden hónap végén remegve számolgatom, ki tudom-e fizetni a villanyszámlát. De úgy éreztem, van bennem erő, és őszintén szólva gazdasági számítás nélkül vágtam bele a borászkodásba. (...)

Borigo: Hogyan készül például a Nap-Hold-Csillag?

Kriszta: Három szüret zajlik, a próbaszüreteket én végzem refraktométerrel és véletlen mintavétellel, én mondom meg, mikor szedjük le a szőlőt. Mindig a sav-cukor arányra szüretelek, nekem ez a leges-legfontosabb. Ha mondjuk egy szürkebarátnak 6.5-7 gr/l a sava, 19.5 a mustfoka, akkor az tökéletes, le lehet szedni. Kézi szüret, bogyózás, pneumatikus prés, itt helyben zajlik a feldolgozás. Minden must tartályba kerül először, egy éjszakát ülepítés, majd a durva seprőről lefejtjük és vagy tartályba, vagy hordóba tesszük, attól függően, hogy mi a célom vele. A szóban forgó küvét alkotó három fajta (chardonnay, szürkebarát, ezerjó) mindegyik hordós.

Én kísérletezem ki a házasítási arányokat. Egyfajta önzés jellemzi a munkámat, nem azt nézem, hogy piacos legyen egy bor, hanem azt, hogy ízlik-e nekem, vagy sem. Végül 1500-2500 forint körüli pinceáron adom őket. Az a cél, hogy itt helyben minél több vendéget fogadjunk és minél több bort itt, ebben a szép és kedves pincében adjunk el, és elmondhatom, hogy minden héten jönnek a vendégek, akik meg is tudnak szállni Móron, ahol a turistaháztól a wellness hotelig egészen jó szálláslehetőségeket találni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!