Tárgyalóterem

„De ne is tegyünk úgy, mintha ennek a pernek ezért lett volna jelentősége, amikor az utókornak első és utolsó esélye volt az elégtételre. Élt vele, ahogy tudott, élhetett volna jobban is, mégis megnyugtatóbb a végkifejlet, mintha valami szánalmas, tiltott lőszertartásért vagy nem tudom én, miért állt volna Biszku bíróság elé.

Nem kell minden szemet és fogat megszerezni ahhoz, hogy az új nemzedék pokolra küldje a régi rendszer bűnöseit. S ha jelképes az ítélet, akkor hát jelképesen ítélték el most mindörökre a sortüzek, az állami terror, a megtorlások, a hazaárulás bűnöseit, bíróság elé állt vérbíró és karrierügyész, laktanyaparancsnok és főrendőr, miniszter és főtitkár. Ahogyan ez 24 évvel a rendszerváltás után még lehetséges volt.

S a büntetés nem attól lesz igazi, hogy valakinek 97 vagy 112 éves koráig kell börtönben ülnie. Hanem hogy Biszku Bélát ugyanabban a tárgyalóteremben ítélték el, mint valaha Nagy Imrét. Ezt kevesen tudják, de hogy a pártállam belügyminisztere tudta, abban biztos vagyok.”