Nyilatkozat a Krétakör demonstrációja és az Ernst & Young jelentése kapcsán

2014. június 27. 13:29

Egyetértünk azzal, hogy a civil szervezetek és állampolgárok joga és kötelessége, hogy hangjukat hallassák a közügyekben.

2014. június 27. 13:29
Norvég Civil Támogatási Alap
Norvég Civil Támogatási Alap

Az elmúlt napokban ismét az érdeklődés homlokterébe került a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): egyrészt a Krétakör Alapítvány és a Kettős Mérce által szervezett pünkösdi tüntetésének finanszírozása másrészt az első, 2008-11-es pénzügyi ciklus zárásaként az Ernst & Young által készített könyvvizsgálati jelentés megállapításai miatt. A NCTA lebonyolító alapítványai ezekre az alábbiakban kívánnak reagálni:

1) A Finanszírozási Mechanizmus Iroda megrendelésére készült, 2011 elején lefolytatott audit – amelyet a KEHI-nek adtunk át a helyszíni ellenőrzés alkalmával – végső konklúziója az volt, hogy „a projekt kiválasztási eljárás átlátható és információtechnológiai eszközökkel megfelelően támogatott”, amit az eddig megjelent sajtóhírek elfelejtettek megemlíteni. Ezzel együtt – ahogy az egy program minőségbiztosítására irányuló jelentéstől el is várható – valóban tettek megjegyzéseket és javaslatokat egyes fejlesztendő pontokra vonatkozóan. Ezeket a tanulságokat a Finanszírozási Mechanizmus Iroda fel is használta a következő támogatási program tervezésekor. Például, a jelentés szóvá tette, hogy a bírálók egy része nem volt „külsős”, azaz független a lebonyolító alapítványoktól. Az előző támogatási ciklusban azonban ez nem is volt szabályozott követelmény, és a hazai lebonyolítók által felállított bizottságokban – a Finanszírozási Mechanizmus Irodával egyezetve – részt vett az alapítványok 1-1 munkatársa is. A jelentés javaslata nyomán a támogatók a mostani periódusban szabályozták is a kérdés, oly módon, hogy „előértékelőknek” függetlennek kell lenniük az alapítványoktól, míg a Bíráló Bizottságokban legalább egy külső tagnak kell lennie, a másik kettő pedig „belsős” a lebonyolító tagja is lehet. Az előző ciklusban az értékelők előzetesen írásban pontozták a pályázatokat, majd egy közös találkozón ütköztették véleményüket; ennek nyomán akár változhatott is egy-egy projektterv megítélése – és pontszáma. Az átláthatóság érdekében a mostani civil alapban az értékelési-kiválasztási folyamat ehhez képest többlépcsőssé vált: először külső, független értékelők a megadott kritériumrendszer mentén pontozzák és szövegesen értékelik a pályázatokat. A pontszámok alapján felálló „erősorrendet” a Bíráló Bizottságok személyes ülésükön megvitatják, és indokolt esetben változtatásokat javasolnak (minden pályázati témakörben külön-külön), majd ezeket az alapítványok képviselőiből álló Jóváhagyó Testület fogadja el végső fokon. A résztvevők minden egyes lépcsőfokon indokolják is javaslatukat – az átlátható döntéshozatal jegyében.

2) A Krétakör Alapítvány 2013-ban a makroprojekt pályázati felhíváson nyert támogatást (közel 120 000 eurót) a Humán Platform szervezetfejlesztésére. A projekt fő célja a humán szakmák közötti hálózat és együttműködés építése, a közös érdekérvényesítés és –képviselet erősítése; a munka túlnyomó része ennek megfelelően szakmai anyagok készítéséről, megvitatásáról és a bevont szervezetekkel, csoportokkal végzett kétéves közös munkáról szól. Ugyanakkor a jóváhagyott költségvetésben szerepel egy keretösszeg a bevont civil szervezetek által meghatározott, az alap célkitűzéseihez illeszkedő kampányok, akciók, utcai demonstrációk szervezésére is. A Krétakör Gulyás Márton nyilatkozata alapján alighanem ezt használta a demonstráció egyes költségeinek fedezésére, amiről a lebonyolító alapítványokat előzetesen nem értesítette – arról menetrend szerint a támogatott szervezet következő négyhavi pénzügyi beszámolójából szerezhettünk volna tudomást.

Egyetértünk azzal, hogy a civil szervezetek és állampolgárok joga és kötelessége, hogy hangjukat hallassák a közügyekben. A NCTA fő célja a civil társadalom fejlesztése, épp annak érdekében, hogy a szervezetek hatásosabban vegyenek részt a demokrácia és a társadalmi igazságosság erősítésében. Felfogásunk – és a támogatók szándéka – szerint ennek szerves része az állampolgári aktivitás serkentése, a véleménynyilvánításhoz való demokratikus jogok gyakorlása – akár az utcán, tüntetéseken is. A sajtószabadság és a civil szervezetek érdekében való fellépés ugyanúgy nem tekinthető kormányellenes tevékenységnek, ahogyan bármilyen kritika és véleménynyilvánítás más döntések kapcsán, legyen szó például a paksi bővítésről vagy korábban a sávolyi motorospályáról. Az NCTA feladata pedig éppen az ilyen véleménynyilvánítás és a demokratikus jogok gyakorlásának serkentése.

A demonstráció szlogenjét („Kicsoda Lázár János?”) szerencsétlennek tartjuk, hiszen a civil kezdeményezéseknek társadalmi ügyeket és nem konkrét politikusok személyét fontos fókuszba állítaniuk –, ugyanakkor annak témáját, a sajtószabadság és a civil szektor védelmét az alap célkitűzéseihez illeszkedőnek véljük. Ezzel együtt alkalmazhatunk szankciókat a támogatott szervezettel szemben – és fogunk is, amennyiben úgy látjuk, hogy az akció, illetve annak egyes részletei nem feleltek meg a támogatási szerződés rendelkezéseinek.

A pályázatok értékelésének menete egyébként nem ismeretlen a kormányzat számára, hiszen a finanszírozók mellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetve az Emberi Erőforrások Minisztérium képviselői mind az 2008-2010 közötti első, mind a 2013-ban indult második, jelenleg is tartó pályázati időszak értékelő bizottsági üléseire meghívást kaptak és azokon részt vettek. Kifogásokat soha nem emeltek.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 54 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2014. június 28. 10:07
Van itt az ország teherbíró képességéhez képest számos, nem éppen fantasztikusan tehetséges ember, leginkább humánnak nevezhető értelmiségi, aki a reagálásokból következtethetően az MSZP-SZDSZ kormányok idején különböző állami közvetlen és közvetett támogatásokból az egyetemi szférában, a médiában, a párt és társadalmi szervezetekben tevékenykedve egészen jó színvonalon meg tudott élni. Emlékszünk-e még a műszaki témájú pályázaton sorozatosan 100 milliókat nyert filozófusokra? Vagy a György Péter MATÁV-os lehetőségére, a jó kis Origóra? Az ember el sem hinné, ha nem lenne ma már köztudott. Ráadásul a filozófusok egy része még elszámolni sem tudott a -legyünk őszinték- csalárdul kiutalt pályázati pénz elköltésével. Műszaki pályázat és filozófus nyertesek, vicces! A HVG és egyéb sajtó termékekbe ömlött a pénz reklám képében is. Ezek a pénzcsapok elzáródni látszanak, erre kell főleg a Norvég Civil Alap. Ez egy alapvetően megélhetési probléma. Mit fog csinálni, pl. a Népszava népes szerkesztő gárdája, ha netán az újságot a tulajdonos érdeklődés hiányában megszünteti? Szerintem NEM fog megszűnni, mert mindig lesz olyan balos milliárdos, akinek szívügye lesz a további működés, de a félelem jogos. A balosok sem tudnak két napilapot eltartani eladott pédányokból.
puszika
2014. június 27. 19:27
Többször elolvasva,az azért kiderül,valami nincs rendben a "kréta" körül. "Ezzel együtt alkalmazunk szankciókat.......és fogunk is...." No fene! Már persze ha kiderül.Ahhoz meg ugye ellenőrizni kellene.Az ellen meg tiltakoznak. Akkor most hogy is van ez? Önellenörzés? Hát ez az! Hiszi ezt valaki, A norvégok biztosan,de más!!!!!!!
dick52
2014. június 27. 17:16
Hú vazze, már megint nincs sajtó szabadság?
johnnyrotten
2014. június 27. 16:21
Azért azt ne feledjük, hogy Norvégia a "trollok országa", nekik köszönhetően a "liberáltroll" az egész EU-ban elterjedt fajta. Ők gondolják magukról, hogy a világot egyedül ők, és csakis ők tudják megjavítani. Az ideológiailag fejletlen, elmaradott őslakosok (troll-rendszertani besorolásuk: "mucsai trollok") akarata ellenére is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!