1956 és János vitéz

"az Adamiták a bosszúllás angyalainak tekintették magukat, akiknek küldetése volt a kardot hordozni az egész világon, míg a tisztátalanokat ki nem irtják. " Petőfi: Majd a csatáknak utósóiban, S halottaidért bosszut is fogsz állni, S a bosszuállás rettentõ leszen!... (Beszél a fákkal a bús őszi szél... Koltó, 1847. szeptember - a forradalom kitörése ELŐTT FÉL ÉVVEL) Nekünk most az isten kevés, Mert ő nem eléggé kemény; Hozzád imádkozom, pokol, Az új esztendő reggelén: "Öntsd szíveinkbe minden dühödet, Hogy ne ismerjünk könyörületet, Mig e gazok Közűl a földön egy mozog!" (Újév napján, 1849)

Norman Cohn, 220-221.old.: "Más táboritákhoz hasonlóan az Adamiták a bosszúllás angyalainak tekintették magukat, akiknek küldetése volt a kardot hordozni az egész világon, míg a tisztátalanokat ki nem irtják. Azt hirdették, hogy a vérnek a ló feje magasságáig el kell árasztania a világot; és kis létszámuk ellenére mindent megtettek e cél eléréséért. Szigeti erődítményükből állandó éjszakai rajtaütésekre jártak a szomszédos falvak ellen, amit ők Szent Háborúnak neveztek; és e hadjárataikon kommunisztikus alapelveik és rombolásvágyuk egyaránt megnyilvánultak. Az adamiták, akiknek nem volt magántulajdona, mindent elvettek, amire rá tudták tenni a kezeiket. Egyúttal felgyújtották a falvakat és levágtak, vagy elégettek minden férfit, nőt és gyereket, akit elértek, ezt is egy Szentírásbeli idézettel igazolták: 'Éjfélkor kiáltás hallatszott: Itt a vőlegény...' A papokat, akiket megtestesült ördögöknek neveztek, külön lelkesedéssel gyilkolták le." Fekete Sándor: Petőfi forradalma "„Peregriny cenzor, szavahihető autoritás cenzúraügyekben, épp most beszélte el a következőket: Petőfi Sándor, egy körülbelül 23 éves fiatalember, mint költő ismert, nemrég cikket adott át neki cenzúrálás végett s ebben nagyon sértő kirohanások akadnak a katolikus papság ellen, melyeket Peregriny törölt. Petőfi aztán beállított Peregrinyhez és vitára kelt vele a kihagyott részek miatt. Föltette ezt a kérdést is: Vajjon a katolikus papok sérthetetlenek-e – és eljő az idő, és már nincs messze, amikor ő (Petőfi) kardjával a papok beleiben fog vájkálni.” " "az Adamiták a bosszúllás angyalainak tekintették magukat, akiknek küldetése volt a kardot hordozni az egész világon, míg a tisztátalanokat ki nem irtják. " Petőfi: "Elfoglalod majd a kerek világot. Kit meg nem térít szép szelíd szemed, Hol a szeretet oltárlángja csillog, Majd megtéríti azt szilaj kezed, Melyben halálos vésznek kardja villog." (husziták) " Azt hirdették, hogy a vérnek a ló feje magasságáig el kell árasztania a világot" Petőfi: "Százezerszer sujtson bár a hóhér, Bár a házak ablakán foly is be Az utcáról a kiáradó vér!" "e hadjárataikon kommunisztikus alapelveik és rombolásvágyuk egyaránt megnyilvánultak" Petőfi: "Ha majd a bőség kosarából. Mindenki egyaránt vehet" "Véres napokról álmodom, Mik a virágot romba döntik, S az ó világnak romjain Az új világot megteremtik. "

Norman Cohn, 215.old: "Ahogy a szélsőséges táboriták felfogták, a Millenniumot a hajdani, elveszett anarcho-kommunista rend visszatérése fogja jellemezni. Eltörlendők az adók, vámok, járadékok, és ugyanígy mindenféle magántulajdon. Semmiféle emberi hatalom nem létezhet: 'Mindenkinek testvérként kell együttélnie, senki nem lehet más alattvalója.' 'Az Úrnak kell uralkodnia és az Országot a föld népének kell odaadni.' És mivel a Millenniumnak egy osztálynélküli társadalomnak kellett lennie, azt várták, hogy az ELŐKÉSZíTŐ MÉSZÁRLÁSOK egy osztályharc formáját öltik "a hatalmasok" ellen, egy végső harc formáját lényegében az Antikrisztus régi ellensége, a Gazdagok ellen. A táboriták teljesen egyértelműek voltak ez ügyben: 'Minden nagyurat, nemest és lovagot le kell vágni és ki kell irtani az erdőkben, mint a haramiákat.' Petőfi: "Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e ugy egy kicsit a Nyakatok? Uj divatu nyakravaló Készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros." " Ki a síkra a kunyhókból Miljomok! Kaszát, ásót, vasvillákat Fogjatok! Az alkalom maga magát Kinálja, Ütött a nagy bosszuállás Órája! Ezer évig híztak rajtunk Az urak, Most rajtok a mi kutyáink Hízzanak! Vasvillára velök, aztán Szemétre, Ott egyék a kutyák őket Ebédre!..." Petőfi március 15-i vezér-elvtársa, Vasvári Pál: "...így fogja fel Vasvári a szabadság eszméjét, ezért követeli szeptemberben az ellenforradalom „magasfejűinek guillotinírozását, a robespierrei terrorizmust." (Fekete Sándor: Vasvári Pál)

Köszönöm, ez annyira szép, a Róna Emy illusztrációk meg nagy kár, h. főleg az akkori gyermekek, ma már nagyon nem fiatal emberek emlékezetében élnek, szerencsére Reich Károly még velünk van, mesekönyvben, poszteren, sőt, hűtőmágnesen is. Szerencsére, Ön is itt van és emlékeztet a nagyon nehéz, de sok szempontból mégis jobb időkre. Élt még az olvasás öröme, a tanárok általában képzettebbek voltak, erősebbek voltak a családi kötelékek, mindenki nagyon szegény volt, nem volt irigység, talán épebb volt a közmorál, ha nem így lett volna, nem modta volna akkor egy nép, h. elég volt.