Kinek a szabadsága?

„Írások ezreiben is téma lett hirtelen a szabadság. Az akaraté, a gondolaté, a véleményé, a szólásé. Meg az, hogy hol húzódnak ennek határai, hogy vannak-e, kellenek-e ilyen határok egyáltalán. S ha vannak, akkor kikre vonatkoznak, s hogy a szabadság, ha van, kiknek a szabadsága. Hogy a szabadság érték vagy eszme, s vajon az a szabadság, ami korlátozza másokét, szabadság-e még? És ha nem, akkor ugyan micsoda?

S miközben futjuk a szabadság köreit, a szomszédból olvasom, kérvényezhetik szlovák állampolgárságuk visszaállítását, akik egy másik felvétele miatt elveszítették azt. Azonban csak azok, akik abban a másik országban állandó lakhellyel rendelkeztek, vagyis a szlovák állampolgárságukat veszített felvidéki magyar állampolgárok többsége nem. Pedig sokukat akaratuk ellenére fosztották meg tőle. A hatalomnak nyilván így kerek a törvényhozás szabadsága. A kirekesztettek pedig tűrnek és tiltakoznak. Nekik ennyi szabadság jutott. No meg a kétségbeesés méltósága. »Mert valami már, vagy valami még nincsen.«”