Egy globális egyház gondjai

„De miért is kerül elénk minduntalan Ferenc pápa személye, ha a katolikus egyház egészéről, állapotáról értekezünk? Mert Ferenc egyrészt nagyon jó reklámarc, másrészt felvillant előttünk valami olyat, amiről egyáltalán nem esik szó manapság, de ami nagyon is az egyház sajátja volt egykor. Jelesül a példaképek és a tekintélytisztelet kérdését, azok létjogosultságát a mai világban. Homogenizált szerepeket játszó társadalmunkban, ahol férfi és nő szerepe – és időnként a neme is – felcserélődik, ahol már-már a patchwork-családok kerülnek többségbe, az olyan biztos pontok, mint egy nagyon is konkrét példakép (apa?), a múlt relikviái közé tartoznak. A minap kénytelen voltam megismerkedni a cisznemű férfi kifejezéssel, amely a genderista szótárban a nem transznemű hím emberi egyedet jelöli. Derült égből villámcsapás! A családot mint együttélési modellt megkérdőjelező világmagyarázatok sűrűjében kiderül, hogy immár nemcsak ez az alapvető életforma, hanem az azt felépítő egységek, a férfi és nő identitása áll kinn egy jól kigondolt csatatéren. Ha patetikusan akarnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, metafizikai alapstruktúrák megkérdőjelezése folyik világszinten. És ebben evez, evickél az egyház is, minden felróható bűnével együtt. (...)

A család a férfi és nő közötti házasságon alapul, a nemek közti különbségek nélküli társadalom kortárs kulturális kihívás. Súlyos, lényeglátó tételmondat, bármilyen köznapi evidenciát hordoz is, mert jelen esetben a közlő személye is fontos. Nagyon kellenek ezek a spontán, felszabadító közlések, mert ezek hoznak vissza valamit abból a viselkedésből, ami a szabad ember sajátja. Aki azon a bizonyos világmagyarázati csatatéren eljut addig, hogy nem fél. Sőt, meg is tud szólalni, és nem vörösödik bele. A kétezer éves egyház »beszól« a mának? Micsoda felforgató magatartás! És közben telitalálat. Ízlelgessük még: kortárs kulturális kihívás. Igen, Ferenccel az egyház tényleg felvillant valamit régi nagyságából. A záródokumentumot természetesen át- meg átjárja a migráció világszerte zajló drámája. Mert keveset mondhat például annak a kopt kereszténynek a családbarát állami politikákat sürgető rész, akit muszlim szélsőségesek bármikor kivégezhetnek. Ami ez a látlelet kicsiben, az maga a világ jelen ideje életnagyságban. És az összkép nem valami biztató. A szinódus a családok életét és egységét veszélyeztető tényezők között sorolja fel a világ számos térségét sújtó háborúkat és a természetes erőforrások apadását is.”