Nem garantálható a százszázalékos biztonság

2015. november 16. 10:43

Nyugat-Európában a legmilitánsabb muszlim közösség Franciaországban (ezen belül Párizsban) van, s a mindenkori francia állam mindig is nagyon érzékenyen odafigyelt a lelkivilágukra. Interjú.

2015. november 16. 10:43
Tóth Tibor
Krónika

Franciaországban a gyarmati korszak vége óta immár több milliós muszlim közösség él. Mennyire igaz, hogy teljesen párhuzamos társadalmat alkotnak, hogy jelentős részük nem hajlandó elfogadni az európai kulturális és civilizációs normákat?

Megint csak a nagy számok törvényével és a statisztikai gyakorisággal jövök: óvatos becslések szerint Franciaországban jelenleg 6 millió muszlim él, vagyis a lakosság közel tíz százaléka. Közülük nagyjából kétmillióan nap mint nap gyakorolják is a vallásukat. Nos, az lenne a meglepő, ha egy ekkora tömegből nem akadna pár tíz- vagy százezer egyén, aki elutasítja az európai normákat, önmaguk által kialakított fizikai és szellemi gettókban él és eszük ágában sincs asszimilálódni.

Azt kijelenteni, hogy ők alkotnák a francia muszlimok többségét, szerintem nem lehet, mert egyszerűen nem igaz. És nem csak hogy nem igaz, de körülbelül annyira igazságtalan is, mint minden környezetvédőt megbélyegezni azért, mert egyes idióták vasszegeket vernek a kivágásra ítélt fák törzsébe azért, hogy a motoros láncfűrészt használó favágók munka közben megsérüljenek.

Mik lehetnek a következmények Franciaországban és összeurópai szinten? Szigorodik a bevándorlók szűrése, várható, hogy a hatóság szigorúbb megfigyelés alá vonja a már megtelepedett muzulmánokat is?

Válaszom egyértelműen igen. A szakvonalon dolgozó terrorelhárítás és a titkosszolgálatok egyértelműen szabadabb kezet, valamint további anyagi és más forrásokat fognak kapni, Franciaországban és szerte a világon.

Miért pont Franciaország?

Nyugat-Európában a legmilitánsabb muszlim közösség Franciaországban (ezen belül Párizsban) van, s a mindenkori francia állam mindig is nagyon érzékenyen odafigyelt a lelkivilágukra, ráadásul az emberi és polgári szabadságjogok szülőföldjén a klasszikus (és sokak szerint hamis) »szabadság vagy biztonság« dichotómiából fenntartás és kompromisszum nélkül az elsőt választották. Egészen máig, azt hiszem...

A mi térségünket eddig nem érintette az iszlamista-dzsihadista terrorizmus. Kezdhetünk aggódni?

Sajnos nem tudom megnyugtatni az olvasókat, kedvenc közmondásomat vagyok kénytelen idézni: bízzunk a legjobb forgatókönyvben, de készüljünk fel a legrosszabbra.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Békanász a hasadon
2015. november 16. 13:27
"Nyugat-Európában a legmilitánsabb muszlim közösség Franciaországban (ezen belül Párizsban) van," Hülye kérdés. 1954. november elsejére virradóra ismeretlen tettesek 70 merényletet hajtottak végre Algériában: ez az összehangolt akciósorozat jelentette a múlt század egyik legnagyobb gyarmati felszabadító háborújának, az algériai függetlenségi harcnak a kezdetét. Algéria 1830-ban lett francia gyarmat, a hódító háború közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az algíri bej egy légycsapóval megütötte tárgyalás közben a francia konzult. A területet 1848-ban Franciaország szerves részének nyilvánították, s három közigazgatási egységre (département) osztották. A gyarmatra egymillió európai, főleg francia telepes költözött, akiket a helybéliek "feketelábúaknak" hívtak. A második világháború idején Algéria a "Szabad Franciaország" mozgalom egyik bázisa volt. A helyi lakosság képviselői 1943-ban fogalmazták meg az Algériai Népi Manifesztumot, amelyben jogegyenlőséget, francia állampolgárságot és politikai képviseletet követeltek. Miután a francia hatóságok erre nem voltak hajlandóak, 1945 májusában felkelés robbant ki, amelyet a hatalom brutálisan levert, a harcokban több ezer muzulmán vesztette életét. A feszültség az évek során egyre éleződött, végül a paramilitáris csoportokból megszerveződött Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) 1954. november 1-jén Algéria több pontján összehangolt támadást intézett a gyarmattartók katonai és rendőri egységei ellen. Sartre volt az észak-afrikai állam függetlenségéért küzdő FLN talán egyik legnagyobb híve, nevét pedig ott találjuk az 1960-ban a többek között a francia hadsereg jogsértő gyakorlatát bíráló Manifeste des 121 aláírói között. A filozófus egyik legellentmondásosabb kijelentését az 1972-es müncheni olimpián bekövetkezett tragédia kapcsán tette, amikor a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet kilenc izraeli sportolót rabolt el, kettőt pedig meggyilkolt. Sartre a terrorizmussal kapcsolatban leszögezte, hogy ugyan az „egy szörnyű fegyver, de az elnyomott szegényeknek nincs más eszközük”. "
Kanóc
2015. november 16. 11:18
Többet vártam.
matykox
2015. november 16. 10:57
Ehhez az ide - odalogizáláson túl érdekes új info, hogy a párizsi merényleteket Belgiumból szervezték... Ami ugyi az EU szíve. Lenne, vagy az is?? Amúgy még egy elemzésnek látszó, elég fos írás és interjú.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!